Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Silvia Lörinciková: Az Andrássyak betléri és krasznahorkai öröksége

amelyet a kastély második emeletén találhatunk. A miniatűr festmények sorozatát 73 portré alkotja, amelyek az ismert bécsi könyv, „Tropheum nobilissimae ac aniguissimae domus Estorianae" alapján készültek. A kastélyban néhány olajfestmény is van, amelyeket Andrássy Manó festett. A múzeum képtárállományát 654 darab alkotja, köztük számos magyar realista festő (Lötz Károly, Deák Ebner Lajos, Mészöly Géza) müve, akikkel Manó gróf, mint a különféle művészeti és művészi egyesület tagja, kapcsolatban állt. De láthatunk Munkácsy-, Benczúr-, Barabás-, Madarász Viktor- és Feszty-képeket is. A gróf Andrássy Manó éremgyüjteményéről az Andrássy família életrajzírója, a dr. Csucsomi néven publikáló Maure Artúr a következőket írta: „...így a vegyes és az ausztriai házhoz tartozó királyok alatt kiadott pénzek súlya 1700 arany. Az Árpád-házi, a vegyes és Habsburg-ezüstpénznek súlya több egymázsánál! Ehhez járul I. Napóleon érmeinek teljes gyűjteménye, egy Ulászló s két Mátyás korabeli pénzverő minta. Gyürügyűjteményében van 20 történelmi, 150 db. XVI-XVII. századbeli, különféle ékü, s 30 válogatott gyűrű. Ebben az osztályban található 87 darab értékes görög és római gemma és sculptura. Régi magyar fegyverei közt 9 ezüstbuzogány, 7 ló- és nyeregszerszám. Mátyás király nyerge, Bebek sisakja, Szapolyai, Miksa császár és Bebek ágyúi; eredeti tárogatók, legrégibb kori fegyverek, kardok, egy Kun László korabeli zsidó felirattal. Serlegek, tálak, kanalak, edények, zászlók, szőnyegek, nagy részük magyar és erdélyországi hercegi felirattal és eredettel. Rákóczikardok, serlegek, zászlók és szőnyegek, a család címerével. Vert ezüstmű nagy számban, különösen a XVI. századból. Római régiségei közt ott vannak a Bachus tiszteletére emelt oltár eszközei, és egy 1848-ban talált csákány, amely harmadfélszáz aranyat nyom".

9 A gróf fegyver- és aranyműves gyűjteményét a budapesti jótékonysági kiállításon is bemutatta 1876-ban.

10 Andrássy Manó és Esterházy László fegyvergyűjteménye a kiállítás ideje alatt a legérdekesebb és leglátogatottabb gyűjtemények közé tartozott. A tárgyakat, amelyeket kiállítottak, egy 21 lapos katalógusban is közzétették. A katalógus 18. oldalán régészeti gyűjteményt is bemutattak. Kaszákat, halstatti és laténi csatokat, római kori vörös mázas, domború díszítésű edényeket, olaj mécseseket mutattak be 1876-ban, budapesti Ősrégészeti Kongresszus keretében. Ezek a tárgyak a jelenlegi gyűjtemény részét képezik a krasznahorkai várban. A gróf 1891. április 24-én halt meg. 1887-ben, a gróf végakaratából halála után egy évvel az összes régiséget eladásra szánta, s a hasznot azonos mértékben gyermekei között kívánta szétoszttatni. Andrássy Manó gróf és Pálffy Gabriella grófné fia Andrássy I. Géza volt (1856-1938), aki a család műkincseit a millenniumi kiállításon mutatta be, amikor a gazdag kiállítási anyaggal egy külön vonatot indítottak el a rozsnyói vasútállomásról. Géza 1885-ben, Prágában nőül vette Kaunitz Eleonóra grófnét, aki az austerlitzi kastélyból származó, nagyon értékes ülőgarnitúrával, több órával, porcelán és fajansz edényekkel gazdagította a betléri kastély berendezését." Gróf Andrássy II. Manó - Géza és Eleonóra fia - volt a betléri kastély utolsó lakója. A lengyel származású Mária Choloniewska grófnéval kötött házasságukból II. Géza és Ilona születtek. A családi levéltárban, amelyet 1955-ben Lőcsére szállítottak, egy nagyon jelentős dokumentumot őriznek, amely szerint a gróf 1943-ban 3 db nagy faládába csomagoltatta a család ezüst és ötvös műtárgyait és ezeket a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el. A listán még a múzeumigazgató feljegyzése olvasható, amely szerint a műtárgyakat a múzeum ún. száraz pincéjében 9 CSUCSOMI. 1909. 10 I .A. 1876. 486-491. pp. 11 KAUNITZ, A. 1888.