Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)
II. Közlemények - módszertan - műhely - Pozsonyi József: A genealógiai kutatások legújabb eredményei
A genealógiai kutatások legújabb eredményei Pozsonyi József Néhány évvel ezelőtt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár szervezésében egy családtörténettel foglalkozó nemzetközi levéltári konferencián Pandula Attila ,A genealógia ma" címmel tartott előadást. Ebben az előadásában a történeti segédtudományok kitűnő szakembere alaposan feltárta a genealógiai kutatások második világháború utáni, megközelítőn a legutóbbi rendszerváltás körüli évekig tartó helyzetét, s csupán egy-két momentumban tért ki az azt követő évtizedre. Jelen írás előzményének tekintem Pandula Attila azóta nyomtatásban is megjelent, így bárki számára könnyen elérhető előadását. Valójában a genealógia, mint történeti segédtudomány elismertsége és a családtörténeti kutatások újabb keletű fellendülése és konjunktúrája az 1980-as évek legvégén, a '90-es évek legelején kezdődött. Ennek legegyértelműbb megnyilvánulásai az 1992-ben, csaknem negyvenévnyi szünet után újra induló TURUL című folyóirat, a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Országos Levéltár és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye; az egy-egy család történetét bemutató, önálló kötetek megjelentetése; a különböző folyóiratokban vagy önálló kiadványban közölt, egyéb genealógiai periodikák; a közgyűjtemények, a múzeumok és főleg a levéltárak által kiadott archontológiák, vagy egyéb gyűjteményes kötetek; az ezek által az intézmények által egyre gyakrabban szervezett tematikus konferenciák; és nem utolsósorban a média fokozott érdeklődése a téma iránt - lásd „Családtörténeti mesék". Elsőként vizsgáljuk meg részletesen a genealógiai kutatásokat elősegítő legfontosabb forrásmunkákat, az elmúlt két évtizedben megjelent fondjegyzékeket, archontológiákat, segédleteket és egyéb gyűjteményes köteteket. Az egyik ilyen, talán legjelentősebb vállalkozás a Kárpát-medence levéltári forrásait ismertető fond- és állagjegyzékek kiadása. Családtörténeti kutató nem nélkülözheti az egyelőre többnyire még csak tervezett mutatókat. Az első kötet 2004-ben jelent meg, ez Nóvák Veronika: ,A szlovákiai levélrárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig és 1938-1945 között" címet viseli. Ebben a Szlovák Nemzeti Levéltár, a Selmecbányái Állami Központi Bányalevéltár, a Biccsei Állami Levéltár, a Nyitrai Állami Levéltár, a Pozsonyi Állami és Fővárosi Levéltár fondjegyzéke található. E sorozat második kötetére - mely a kelet-szlovákiai levéltárak anyagát dolgozza fel információink és reményeink szerint ebben az évben számíthatunk, mint ahogy a vajdasági levéltári anyag fondjegyzékére. Előkészületben vannak a kárpátaljai, a burgenlandi és az erdélyi levéltárak fondjegyzékei is. Az erdélyi családok utáni kutatásban nélkülözhetetlen Henzsel Ágota, Kiss András: „Szatmár megye levéltára fondjegyzéke"'. A kötet 2001-ben magyarul és románul, Nyíregyháza-Kolozsvár kiadói hellyel, Nagy Ferenc és Joán Dragon felelős kiadók gondozásában jelent meg, és Kolozsvár levéltárának jelentős mennyiségű családi fondjait is tartalmazza. Fontos kutatási segédlet a Tarsoly Kiadó gondozásában 2000-ben megjelentetett Hernádi László Mihály: ,A magyar Családtörténeti Szemle repertóriuma 1935-1944" című kötet, vagy például a Zala megyei Levéltár szép kivitelű kiadványa Bilkei Irén, Kapiller Imre és Molnár András: ,A>'inálisok. Nemesi címeres levelek a Zala megyei levéltár gyűjteményéből 1477-1898."
