Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

I. Tanulmányok - Pásztor Andrea: Az első magyarországi „Hangversenyhárfa gyár". Egy elfeledett hangszerkészítő nyomában

2. kép A Lenhardt kereskedés hirdetése (Tegzes Ferenc magángyűjteménye) 9 Az 1907-ben díjnyertes hegedű Lenhardt 1933. március 1 I -én felvett hagyatéki pótleltárában is szerepel: .,1 db. Lenhardt János: 1907. kiállítási mesterhegedü. 1000 P." (BML A pécsi kir. Járásbíróság iratai. 23363/1932: Lenhardt János hagyatéki ügye.) A tárgyat beszolgáltató közlése alapján valószínűsíthető, hogy ugyanez a kiállítási mesterhegedü található a Magyar Nemzeti Múzeum Hangszergyüjteményében, Ltsz.: H. 1971.8. Ezúton köszönöm a hangszergyűjteményt kezelő muzeológusnak, Radnóti Klárának a segítségét, és a hangszerkészítésről nyújtott bőséges és hasznos információit. 10 A pótleltár összeállításában és a tételek beszerzési, illetve előállítási árának meghatározásában részt vett Heisler Ernesztin pécsújhegyi lakos, aki még Lenhardt életében öt éven át vezette annak üzletét. Heisler Ernesztin valószínűleg családi kapcsolat - Heisler Vilmosné született Lenhardt Zsófia - révén került ebbe a pozícióba. (BML A pécsi kir. Járásbíróság iratai. 23363/1932). IIA Lenhardt János által összeállított levélmandolin 1930-ban készült. MNM Hangszergyűjtemény, Ltsz.: 11.1999.1. 12 Pécsi Napló, 1909. május 26. 8. p. A BML főlevéltárosa, Tegzes Ferenc számos Lenhardhoz kapcsolódó újsághírt, hirdetést gyűjtött össze, munkáját ezúton köszönöm. 13 Pécsi Napló, 1909. július 18. 11. p. Mesterhegedűi az 1907. évi pécsi országos kiállításon ezüstérmet nyertek.

9 Cégjelzésében Lenhardt János Első és legnagyobb dunántúli hangszerműterme Pécs - ezután használta a kiállítás érmének rajzát. Lenhardt János 1933. március 11-én télvett hagyatéki pótleltárában az alábbi tételek utalnak mesterhangszerek készítésére: ,,4. tétel: 2 drb. sajátkészítésű mesterhegedü" darabja 200 pengő; „120. tétel: mindenféle hurt, rugót és hurborítást fonó nagy gép, üzemben".

10 (3. kép) Kevesebb szaktudást és időt igényel, amikor a mester vagy segédje előre elkészített általában gyári - alkatrészekből rakja össze a hangszert. A Magyar Nemzeti Múzeum hangszertárában több, szinte teljesen megegyező olyan levélmandolin található, melyeket különböző mesterek ezzel a módszerrel készítettek. Az egyik Lenhardt János papírra nyomtatott mesterjegyét viseli." A hagyatéki leltárban ezek a hangszerek közép árkategóriájúak: „2. tétel: 9 drb. házilag készített tambura" darabja 15 pengő; „4. tétel: 18 db gyári, de kidolgozott hegedű" darabja 24 pengő; „6. tétel: 2 drb. házilag készített magyar citera" darabja 12 pengő. A legolcsóbb kategóriát képviselték a tisztán gyári termékek: ,,20 db. tucat hegedű" darabja 6 pengő, ,,15 db tucat jobb hegedű" darabja 9 pengő. Lenhardt a hangszerüzlet további színes kínálatát minden bizonnyal Budapestről és Bécsből hozatta. 1909-ben az üzlet zongoraraktárral bővült.

12 Ez idő tájt jelent meg a bécsi Stingl Testvérek hirdetése, mely szerint zongoragyáruk képviseletével Pécsett és környékén Lenhardtot bízták meg.

1 1910-ben Lenhardt már árult cimbalmokat, gramofonokat, pate-