Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

I. Tanulmányok - Berényi Zsuzsanna Ágnes: Az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár

vélemények alapján megkapta a gyár tulajdonosa a Közmühelytelepen bérelt gépeket állami ajándékképpen. Sok oldalas szerződés készült azokról a feltételekről, amelyeket a gyár tulajdonosa köteles teljesíteni a gépek ajándékozáskor történt birtokba vétele után. Meghatározta a szerződés, hogy hány embernek kell munkát biztosítani a gépeken, milyen körülmények között kell ügyelni a gép jó karbantartására, és így tovább. A feltételek között az is szerepelt, hogy jól látható helyen, három esztendőn keresztül, a gépen fel kell tüntetni egy táblán, hogy az állam ajándéka. A két gép ma is megvan a gyár ipari parkjában, és működőképes. A tábla már nincs rajta, ugyanis letelt a szerződésben megjelölt három esztendő. Ma védett ipari műemlék, akárcsak a cég jelvénygyüjteménye és bútorzata. A Kazinczy utca 10. szám alatt 1929-ig működött az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár. A névből később elmaradt a kézelőgomb megjelölés, mert kiment a divatból a kézelőgombok gyártása, miután nem viseltek többé kézelőgombokat. A családi hagyomány szerint nagyapám vezette be az iskolajelvények készítését még a húszas években. A megrendelők között volt sok kalapos és sapkakészítő. Ugyanis akkoriban nem volt szokás, hogy a tanárokat iskolajelvények árusításával, vagy más, a tanítással nem szorosan kapcsolatos feladatokkal terheljék. Az iskolajelvényeket kalaposok vagy sapkakészítők árusították. (1. kép) Sportegyesületek, kórusok, vendéglők, újságok, vallási közösségek, stb. rendeltek jelvényeket. /. kúp Diáksapka-pajzsok