Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

I. Tanulmányok - Takács Anett: Árulkodó tárgyak. Fürdőszobák és használatuk a dualizmus kori Magyarországon

Összegzés Általánosan megállapíthatjuk, hogy a korszakra jellemző modernizáció az élet minden területén megjelent, de elsősorban a progresszivitást képviselő szük nagypolgári és a középpolgári rétegek élvezték az előnyeit. Megnyilvánulásaik modellként hatottak a társadalom többi rétegeire is, beleértve a higiénia területét is. Az új szemlélet lassan lejutott az alsóbb néprétegek közé is, s bár majd csak a 20. század folyamán, de átalakította az ő higiéniához való viszonyukat is. A változások nem egyik napról a másikra történtek a dualizmus viszonylag rövid időszakában, s bár a korábbiakhoz képest a polgárság tisztálkodásában valóságos „higiéniai forradalomról" beszélhetünk, dinamikussá majd csak a két világháború közötti időszakban váltak. A tisztaság-eszmény részévé vált a polgári gondolkodásnak, amelyhez hozzájárult az új lakástípus (bérház) megjelenése, s a technika fejlődése is. Eszmény, igény és tényleges megvalósulás egymásra hatottak. A középosztálybeli lakásokban immár megtaláljuk a tisztálkodás egyre differenciálódó és sokasodó eszközeit, eleinte a családi házak erre kijelölt helyiségeiben, majd az újonnan épülő bérházak fürdőszobáiban, illemhelyeiben is. A középosztálynál a fürdőszoba kiemelkedő presztízsértékkel bírt, s fokozatosan előtérbe került annak a rétegcsoport-sajátosságokkal is összefüggő gyakorlati használata. Legfontosabb jellemzői a reggel hideg vízben, szappannal elvégzendő mosdás, fésülködés, tiszta ruha, fogmosás, s a teljes testi fürdő leginkább heti egy vagy két alkalommal, bizonyos körökben és időben előrehaladva már naponta. A testi higiénia fontosságáról tanúskodik a higiéniai szerek - különféle szappanok, fogkrémek, fogporok stb. fokozatos térnyerése, mennyiségi növekedése, minőségi differenciáltsága és általánossá válása is. Az illatszertárak és drogériák elterjedése is bizonyítja, hogy a kozmetikai és tisztálkodó szerek keresettek voltak a magyar piacokon, az új és ma is ismerős márkanevek (Diana, Lux, Nivea...) pedig már a korszerű tisztálkodás és szépségápolás alapjait segítenek lerakni. A tisztálkodási és kozmetikai szerek egyre erőteljesebb jelenléte a hirdetési kultúrában szintén mutatják a változások irányát egy új polgári értékrend felé. A 20. század elején lezajló mentalitásváltás, mely szorosan összefüggött a kor változó gazdasági folyamataival is, a korszerű, új, praktikus módszerek, a speciális termékek használata és a higiénikus élet köré összpontosult. Korszakunk végére a polgári rétegek értékrendjében immár végleg fontos szerepet kapott a testi higiénia és a tudatos testkultúra. IRODALOM A HÉT. 1908. április 12. A magyar család aranykönyve I. 1909. Bp. Budapesti Lexikon I. 1993. Bp. Budapesti Bazár. 1873. dec. 1. 23. sz. BUZINKAY Géza 1992. A középosztály lakásideálja. In: Polgári lakáskultúra a századfordulón. Bevezette és összeállította Hanák Péter. Bp. 13-26. pp. CZINGEL Szilvia 2001. Higiéniai és tisztálkodási szokások változása 1900-1945 között Budapesten. Doktori disszertáció. ELTE, Bp. DEÁKY Zita 1996. A bába a magyarországi népi társadalomban (18. sz. vége-20. sz. közepe). Bp.