Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

I. Tanulmányok - Huszár Zoltán: A Duna, mint nemzetközi vízi út

Abban az esetben, ha Magyarország bármelyik Szövetséges és Társult Hatalomnak vagy akármely más külföldi Hatalomnak kedvezményes elbánást biztosítana, ennek hatálya haladéktalanul és feltétlenül kiterjed az összes Szövetséges és Társult Hatalmakra."

57 Három cikkel lejjebb viszont a magyar hajókra vonatkozóan a következők olvashatók: „A magyar hajók a személy- és áruforgalmat rendes járatokkal valamelyik Szövetséges és Társult Hatalom kikötői között csak ennek különös felhatalmazása alapján bonyolíthatják le."

58 így az a különös és igazságtalan helyzet állt elő, hogy Magyarország - és a többi legyőzött dunai állam - nem folytathatott a Duna-menti kisantant államok kikötői között „cabotage" hajózást, míg Magyarországon akár egy győztes nem parti állam a magyar kormány hozzájárulása nélkül is szabadon szállíthatott az egyik magyar kikötőből a másik magyar kikötőbe személyeket, vagy árukat.

60 A békeszerződés 284. cikkelye rendelkezik a győztes hatalmak részére történő hajópark átadásáról. „Legkésőbb három hónap alatt a neki szóló felszólítás vétele után Magyarország az érdekelt Szövetséges és Társult Hatalmaknak átengedi azoknak a vontatógőzösöknek és uszályhajóknak egy részét, amelyek megtérítés és jóvátétel címén történő anyaglevonás után a 275. cikkben említett vízhálózatok kikötőiben maradnak bejegyezve. Ugyancsak átengedi Magyarország ezeknek a hálózatoknak kihasználásához az érdekelt Szövetséges és Társult Hatalmaknak szükséges mindenféle anyagot is. A vontatógőzösök és uszályhajók számát és az átengedett anyag mennyiségét, valamint azoknak elosztását az Észak-amerikai Egyesült Államoktól kijelölt egy vagy több döntőbíró határozza meg, figyelemmel az érdekelt felek jogos igényeire és különösen a háborút megelőző öt év hajózási forgalma alapján. Az összes átengedett járóműveknek tartozékaikkal és felszerelésükkel ellátva, jó állapotban, áruszállításra alkalmasaknak és a legújabban készültek közé tartozóknak kell lenniök."

61 A Dunára vonatkozó különös szabályok között a nemzetközi szervezetek működését is megerősítették a békeszerződés összeállítói. „Az Európai Duna-Bizottságnak (EDB - H. Z.) újból az a hatásköre lesz, amely a háború előtt megillette. Egyelőre azonban csak NagyBritannia, Franciaország, Olaszország és Románia képviselői lesznek tagjai ennek a Bizottságnak."

62 A következő cikkely a korábbi - gyakorlati tevékenységet nem folytató - Parti Államok Bizottságát újította fel. „Attól a ponttól, ahol az Európai Bizottság hatásköre megszűnik, a Dunának a 275. cikkben megjelölt hálózata Nemzetközi Bizottság igazgatása alá jut, amely alakul: a német parti Államok 2 képviselőjéből; a többi összes parti Államok l-l képviselőjéből; mindazoknak a nem parti Államoknak l-l képviselőjéből, amelyek a jövőben az Európai Dunabizottságban képviseltetik magukat. (Tehát a győztes nagyhatalmak, NagyBritannia, Franciaország, Olaszország ebben a bizottságban is helyet foglaltak. Románia pedig parti állam jogán is bekerült - H.Z.) 57 1921. évi XXXIII. tc. 274. cikk (www.1000ev.hu) 58 1921. évi XXXIII. tc. 277. cikk (www.1000cv.hu) 59 Cabotage joga: (fr.) Ugyanannak az államnak a területéhez tartozó folyószakaszon levő két kikötő között a személy- és áruforgalom lebonyolításának joga kizárólag a parti államot illeti meg. HARASZTI Gy.HERCZEGH G.-NAGY K. 1983. 138. p. 60PAPPR. 1943. 124. p. 611921. évi XXXIII. tc. 284. cikk (www.1000ev.hu) (A döntés végrehajtásának részleteit lásd III. 4. fejezetben.) 62 1921. évi XXXIII. tc. 285. cikk (www.1000ev.hu)