Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Mészáros László: A nyolcvanéves Arany János Múzeum történeti tárgyi gyűjteménye

1945 után megindult az újjáépítés. Az 1946-os nagykőrösi újjáépítési kiállításon Zombori Antal hentes mester kimagasló teljesítményéért nagydíjat és elismerő oklevelet kapott. Az oklevél mottója: ,,Csak kitartó és lankadatlan szorgalommal építhetjük újjá e romba döntött hazát." Az újjáalakult demokratikus pártok választási jelszavait olvashatta a lakosság a falakra ragasztott plakátokon. A koalíciós korszakból fennmaradt többek között a Magyar Kommunista Párt sarló-kalapácsos sablonja, amelyet a nagykőrösi pártszervezet használt feliratok mellé. Tildy Zoltánt választották meg az 1946-ban kikiáltott köztársaság elnökének. Az ő portréját Kladács Alajos nagykőrösi festőművész készítette el. Az ötvenes évek jellegzetes tárgyai gyűjteményünkben: a Magyar Dolgozók Pártja jelvénye, egy Sztálin­portré, egy tányérsapka és a ceglédi Kossuth Gimnázium Bocskai-sapkája jelvénnyel. A Rákosi-korszakban Nagykőrös népe is sok sérelmet, méltánytalanságot szenvedett el. Mindezek oda vezettek, hogy 1956 októberében a népharag ledöntötte a főtéri szovjet emlék­művet. A forradalom tárgyi emlékei közül Kossuth-címeres és szabadságharcos jelvényeket találunk a gyűjteményben, és egy érdekes, török nyelvű 56-os emléket 1971-ből, a forrada­lom 15. évfordulóján. A képen egy „pesti srác" látható Molotov-koktéllal a kezében, mellette fiatal lány áll géppisztollyal. Az emléklapot Kiss J. Olga ajándékozta a múzeumnak. A „létező szocializmus" korának dokumentumai Pej János szitás és kefekötő mester hagyatékában lelhetők fel. Pej János hosszú ideig tanácstag volt, és számos kitüntetést kapott „Nagykőrös városért", „Városfejlesztésért", „Közösségi munkáért", „Társadalmi munkáért". A „Kiváló dolgozó" kitüntetések és a Szocialista brigád-jelvények a korszak tömegesen adományozott elismerései voltak. Az ifjú-sági mozgalom, a diákélet jellegzetes tárgyai egy kisdobos nyakkendő, egy úttörő derékszíj, a nagykőrösi Arany János Gimnázium diák­sapkája bronzplakett jelvénnyel, a monori József Attila Gimnázium ballagási tarisznyája és diáksapkája. Az 1957-ben megszüntetett Nagykőrösi Tanítóképző Intézet utolsó évfolyama végzős hallgatóinak tablója becses emléke múzeumunknak. A '60-as, '70-es évek minden­napjait idéző tárgyak közül láthatunk Orion gyártmányú asztali rádiót, csatos barnbisüveget és a Városi Tanács Gondnoksága ajándékait: egy névadó és egy esküvői terítőt, egy asztali zászlót, amely az ifjú párt köszönti és egy bölcsötakarót. Ebben az időben Nagykőrös a konzervgyáráról volt híres. Az 1968-ban megnyílt Gyártörténeti Múzeum őrizte az 1896-ban alakult előd-gyár, a Gschwindt szeszfőzde tárgyi emlékeit is. A konzervgyár megszűnése után, 2007-ben mindez a gazdag anyag az Arany János Múzeumba került és a történeti gyűjteményt gazdagítja. A számtalan értékes tárgy közül néhányat feltétlenül ki kell emelni. Ilyenek például a Gschwindt-gyár díszes konzervdobozai, dzsemesüvegjei és egy hirdető­oszlop-imitáciő, amelyre a gyárban készített közel 200-féle termék címkéit ragasztották fel. A konzervgyár 75 éves fennállása emlékére vert emlékplakett, mezőgazdasági és élelmi­szeripari kiállítások és vásárok díjai, serlegei tanúskodnak a vállalat dicső múltjáról. Tartal­maz a gyűjtemény különféle konzervipari gépeket (pl. borsóosztályoző, szeletelő gép stb.), berendezéseket (pl. manometer, vízszintmutató, gőznyomásmérő stb.), illetve ezek miniatú­ráit. És egy érdekes zászlót, amely az 1945-ben alakult Nagykőrösi Munkás Sport Egyesületé volt. A selyemzászlón az NMSE emblémája látható, másik oldalán pedig Nagykörös város címere, fölötte félkörívben a felirat: „A független, szabad Magyarországért!" A zászlórúdba vert szegeken neves nagykőrösi személyiségek nevei olvashatók. Közép-ajtai Nagy László révén került a múzeum birtokába egy másik értékes zászló is, a Bécsi Magyar Nemesi Káptalan zászlaja. A testületet 1957-ben Bécsben alapították emigráns magyarok, és hosszú évekig működött Svájcban és Ausztriában, betöltve hivatását, a nyugati 23 Több más, szép Kladács-festményt is őriz a múzeum. így Szász Károly költő, műfordító arcképét (másolat) és Hányoki Losontzi István professzor, a Hármas Kis Tükör szerzője portréját.

Next

/
Thumbnails
Contents