Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)
II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Fehér József: A Magyar Nyelv Múzeuma Széphalmon
A Magyar Nyelv Múzeuma Széphalmon Fehér József „Űjhelytől félórányira éjszak felé esik Széphalom, Kazinczy Ferenc egykori lakása. Nevét megérdemli, mert festői szépségű táj. Különben pedig szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer odazarándokolnia, mint a mohamedánnak Mekkába..." Petőfinek e soraira gondolva javasolta Pásztor Emil irodalomtörténész 1994-ben, hogy éppen Széphalmon, a Kazinczy Kertben épüljön fel a magyar nyelv országosan egyedülálló múzeuma. A Sátoraljaújhely közelében lévő Széphalom Magyarország egyik leglátogatottabb irodalmi emlékhelye. A magyar nyelvújítás vezéralakjának, Kazinczy Ferencnek egykori lakóhelyét és a család sírkertjét tíz- és tízezrek keresik fel évente. Valóságos zarándokhely, ahová nemcsak hazánkból, hanem szerte a világból érkeznek látogatók. A hely szelleme, a „genius loci" az abaúji-zempléni vidék egyik legismertebb idegenforgalmi központjává tette. Nemzeti kulturális örökségünk egyik legértékesebbike a körülvevő emlékparkkal együtt. A múzeum építése 2007 tavaszán megkezdődött. A „Tokaj Világörökség" program keretében 400 millió forint, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat költségvetéséből 300 millió forint állt rendelkezésre, e célra. A mindösszesen 700 millió forint az épület teljes befejezésére volt elegendő, és el is készült az év végére. 2008. február l-jén megtörtént az épület műszaki átadása. A múzeumot részlegesen 2008 áprilisában itt nyitották meg. Teljes készültségét 2008 októberére tervezik. A széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Szervezet egyik intézménye lesz, amely a közvetlen igazgatást tekintve a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumhoz kapcsolódik. Küldetése az, hogy a hely adottságait, a genius loci kisugárzását is hasznosítva a magyar nemzeti műveltség egyik alapértékét, az anyanyelvi kultúrát közvetítse a látogatókhoz. A múzeum regionális betagozottsága ellenére a maga gyűjtőkörében általános tematikájú közgyűjtemény, amely a magyarul beszélő közösségek teljes körére kiterjeszti érdeklődését az ország határain belül és kívül. Feladata lenne, hogy összegyűjtse, bemutassa és - kutatási programjának keretein belül - feldolgozza a magyar nyelv történeti útját, a nyelvhasználati formákat, a nyelvtudomány eredményeit, a nyelvek és nyelvváltozatok egymásra hatását. Közösségi és egyéni programokat kínál az érdeklődő közönség és kiemelten a diákság, az iskolai csoportok számára az anyanyelvi ismeretek elmélyítése, a nyelvhasználat fejlesztése érdekében. Rendezvények, konferenciák szervezésével járul hozzá az anyanyelvi műveltség terjesztéséhez, a tapasztalatcsere, a továbbképzés fórumait biztosítja a szakembereknek. Ajánlásokat tesz a szabadidő kulturált eltöltéséhez, a tartalmas szórakozáshoz az országjáró csoportoknak, a kirándulóknak. A széphalmi Kazinczy-emlékhely a természeti-táji adottságok, a sírkert, az emlékcsarnok, az új múzeumi létesítmény együttesével egyben a környezetkultúra egyik gyarapító helye, amely a maga komplexitásában hat a látogatóra. Az alapítók szándéka szerint ez a múzeum sokat segíthet az iskolai osztályok anyanyelvi nevelésében, mivel sajátos eszközeivel kiegészíti az iskolák magyar nyelvi nevelő-oktató munkáját. Hazánkban előzmények nélkül való vállalkozás kibontakozásának lehetünk tanúi. Fel is merül a hírek nyomán két aggodalmaskodó kérdés. Az egyik: vajon lehetséges-e egyáltalán a folytonosan mozgásban lévő nyelvet kiállítások formájában az érdeklődő közönség előtt bemutatni; a másik: nem szomorú dolog-e anyanyelvünket múzeumba zárni. A két kérdés
