Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

I. Tanulmányok - Huszár Zoltán: A Duna, mint nemzetközi vízi út

már maga is jelzi, hogy a térség többféle térszemléletben, érzelem- és értékrendben fogalmazható meg."

4 A folyó jelentősége abban áll, hogy fontos nemzetközi útvonal, amely Európában ENy-ról DK felé a Nyugat és Kelet közötti összeköttetés természetes vonalát képezi legalább kétezer év óta

5 ennek minden előnyével és gyakran hátrányával együtt. Természetföldrajzi szerepe a történelem során mindig óriási volt, azonban nem kevésbé fontos művelődéstörténeti szempontból sem. A folyók, ill. folyóvölgyek mindig meghatározóak voltak az emberiség történetében. Elég, ha az ókor nagy folyók mentén kialakult kultúráira gondolunk. A folyóvizek jelentőségét mutatja, hogy folyóhasznosításra országok, államok között már a Kr. e. III. évezredben kötött nemzetközi szerződést két mezopotámiai város: „Umma és Lagas nemzetközi szerződéssel rendezte az öntözővíz elosztásával kapcsolatos konfliktusát."

6 Egyben ez volt a világtörténelem első nemzetközi szerződése is. A Dunát már az ókori görög források is említik. A folyó alsó szakaszát Ister (Istros), felső részét Danuvius néven emlegették. A görög mítoszokban is szerepel a folyó. Ezek szerint Herkules az Ister forrásaitól hozta az olajfa ágait, amelyekkel kitüntették az olimpiai győzteseket.

7 A Kr. e. 8. században Hesiodosnál már olvasható az Istros folyónév.

8 A Duna-medence, vagy a Duna-völgy történeti problémái dokumentálhatóan legalább a római korig nyúlnak vissza.

9 A folyó már a rómaiak előtti időkben, ha csak bizonyos szakaszokon is, hajózható volt. először a római kor és az Augustus uralkodása alatt bekövetkezett hódítások növelték meg szerepét annyira, hogy teljes hosszával szolgálta a távolsági kereskedelmet és az összeköttetést a Fekete-tenger és a Balkán-vidék (Konstantinapolis), illetve Európa szíve között."

10 A Duna azonban legalább annyira elválasztott, mint összekötött. A római korban a birodalom határaként szolgált Germaniától Pannonián át Daciáig, hogy a római civilizációt védje a folyó bal partján élő barbárokkal szemben. A Római Birodalom időszakában valósult meg, mindmáig első alkalommal, hogy a Duna egy állam területén folyt keresztül.

11 Az ebből adódó előnyöket a rómaiak, a kor adta lehetőségeknek megfelelően, igyekeztek gazdasági és katonai szempontból egyaránt kihasználni. A középkorban a vizek fejedelmi, főúri tulajdonná váltak, amelyekkel regáléként a tulajdonos szabadon rendelkezhetett jövedelemforrásainak gyarapítására. Ekkor alakultak ki a különböző hajó-, ill. árumegállító jogok, amelyek a hajózást és a kereskedelmet nagymértékben akadályozták.

12 A középkori Magyarországon a közlekedésben a folyóknak különösen jelentős szerep jutott. A szárazföldi közlekedésben továbbra is fontosak voltak a jól megépített római utak. A középkorban nem volt szokás az útépítés, ezért a legkiszámíthatóbb nemzetközi út a Duna volt, amely európai országútnak számított. A 11-13. században elsősorban zarándokok, keresztesek és kereskedők használták a Dunát.

1

' A kontinens nyugati részeiből a Szentföldre induló zarándokok és keresztesek közül sokan, több hullámban a dunai útvonalat választották. Ez egyrészt a folyón történő leereszkedést, másrészt a folyóvölgyben lévő egykori római hadiúton történő elvonulást jelentette. A Szentföld elvesztése után a keresztes hadjára4 HAJDÚ Z. 1998. 30. p. 5 Wcithmann nemet történész a Duna 3000 éves történetéről értekezik. Lásd: WEITHMANN, M. 2000. 6 BRUHÁCS J. 1986. 8. p. 7 A Pallas Nagy Lexikona. V. k. 1893. 583. p. 8 VISY Zs. 2003. 28. p. 9 VISYZs. 2003. 27-33. pp. 10 VISY Zs. 2003. 27. p. 11 VISY Zs. 2003. 32. p. 12 PAPP R. 1943. 122. p. 13 FONT M. 2003. 39-46. pp.