Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Gál Vilmos: Ki a magyar? - Tudós magyarok identitástudata

törődve a hosszú hajóút fáradalmaival. Ugyan már 1937-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, magyar származását előbbre valónak tartotta: ,Az Egyesült Államokban eltöltött 60 esztendő után még mindig inkább magyar vagyok, mint amerikai, az amerikai kultúra sok vonása mindmáig idegen maradt számomra. "

67 Egész életében figyelemmel kísérte az itthoni eseményeket. Fájó szívvel emlékezett az 1956-os forradalom leverésére: „Keserű arra is emlékezni, hogy a nyugat karba tett kezekkel nézte a magyar nép mozgalmának véres elnyomáséit. "

68 Amint a hidegháború véget ért, azonnal hazalátogatott. Elénk kapcsolatot tartott azután hazai tudóstársaival, segítette a fiatal magyar kutatókat. Ekkor mondta szülőhazájáról: „Nem felejtettem el, hogy bölcsőm volt, hogy sokáig éltetett, hogy ott szereztem meg tudásom alapját." Kissé költőibben ugyanerről: „Sok víz folyt le a Dunán, mióta utoljára fürödtem benne. Az idő azonban nem mosta le hálaérzetemet születésem helye iránt. "

09 Fontosabb tudományos eredményei: Apja bőrgyárából történt távozása után előbb Berlinben, majd Göttingenben dolgozott. Ő értette meg elsőként, hogy a négydimenziós téridő szimmetriái centrális szerepet játszanak a kvantummechanikában. Ezt akkor még a kvantumelmélet nagyjai, Einstein, Laue, Pauli és Schrödinger sem méltányolták. Az idő azonban Wigner Jenőt igazolta, akinek elméletét először csak Neumann János és Szilárd Leó pártolta. 1926-1927 között Berlinben, a Vilmos császár Intézetben, 1927-1928 között Göttingenben, Hilbert mellett dolgozott. Az 1928-as őszi szemeszterben újra Berlinbe költözött, a charlottenburgi Technische Hochschule (Műegyetem) tanáraként. 1930-ban költözött az USA-ba, itt Neumannal együtt katedrát kapott a princetoni egyetemen, ahol hat évtizeden át dolgozott. Olyan személyiségek barátságát tudhatta magáénak, mint Einstein, Teller, Neumann és Szilárd.

70 Wigner állította „...a szimmetriacsoportokon keresztül eljuthatunk a kvantummechanika minden lényeges egzakt eredményéhez"• Az 1963-ban elnyert Nobel-díj indokolása a következő volt: „Wigner Jenőnek az atommag és az elemi részecskék elméletéhez adott hozzájárulásáért, elsősorban az alapvető szimmetriaelvek fölfedezéséért és alkalmazásáért. "

71 Einstein és Szilárd mellett fontos szerepet játszott a Roosevelt elnöknek szóló levél megírásában, amely az atomprogram (Manhattan-terv) elindítását sürgette. A program létrehozásában is tevékenyen részt vett: az első reaktor építésében, hűtőrendszerének kialakításában vezető szerepe volt. Az első reaktormérnöknek tekinthető. Teller így emlékezett Wigner szerepére az atombomba előállításában: „Mi, akik Magyarországról jöttünk Amerikába, hamarabb megértettük, milyen veszélyes a nácizmus, mint az Amerikában született kollégáink többsége. A közöttünk lévő fizikusok fel tudták fogni egy Berlinben tett felfedezés óriási jelentőségét: a maghasadásét. Jenő és kiváló barátja, Szilárd Leó a cselekvés mellett döntöttek. Az ő szavuknak nem volt elég súlya Amerikában, viszont közeli kapcsolatban álltak egy másik bevándorolt fizikussal, Albert Einsteinnel. Meggyőzték, hogy kéznyújtásnyira került a nukleáris energia és a nukleáris bomba. Ennek eredményeként Einstein levelet írt Rooseveltnek, és mozgásba lendült a Manhattan-program az atombomba elkészítésére. Jenő fontos szerepet jcitszott az atombomba anyagéinak, a plutóniumnak előállítását célzó fejlesztésben.

11 66 Uo. 146. p. 67 Uo. 153. p. 68 Uo. 153. p. 69 Uo. 153. p. 70 MARX GY. 1995/2. 40-41. pp. 71 CZEIZELE. 2002. 148. p. 72 TELLER E. 1995/10. 328-329. pp.