Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Gál Vilmos: Ki a magyar? - Tudós magyarok identitástudata

szinten tanította a fizikát, hogy az egyetem (mind Budapesten, mind Berlinben) első két éve ismétlésnek tűnt.

59 A Nobel-díj átadását követő ünnepi vacsorán, a stockholmi városházán a következőket mondta: „Ezen ünnepi alkalomból néhány szót szeretnék mondani egy olyan témáról, amire keveset gondolunk, amíg fiatalok vagyunk, de amit egyre inkább méltányolunk, ha visszatekintünk intellektuális fejlődésünkre. A tanáraink iránti hálára gondolok. "

60 Hogy ez nem csupán üres szólam volt részéről, annak legékesebb bizonyítékát akkor adta, amikor értesülve egykori középiskolai tanára (Oppel Imre) rossz anyagi helyzetéről - egy Magyarországon megjelent publikációja honoráriumának előlegét öreg tanárának küldette el. Felsőfokú iskola: Egy évet tanult a budapesti Tudományegyetemen. A következő évben már a berlini egyetem hallgatója volt. Itt - édesapja kívánsága szerint - vegyészmérnöki képzésben részesült. Wignert azonban jobban érdekelte a modern fizika, mely éppen akkor, a húszas években, Berlinben bontakozott ki, a legjelesebb tudósok vezetésével. Wigner Jenő is Albert Einstein, Max Planck, Max von Laue óráira és szemináriumaira járt. Polányi Mihály vezetésével készítette el doktori értekezését, amely a kvantumkémia úttörő munkája volt. A legegyszerűbb kémiai reakció sikeres leírását adta a modern fizika módszereivel.

62 Hazai munkássága: „Csoportelméleti módszerek a kvantummechanikában" című könyvét Max Planck, Werner Heisenberg, Max Born inspirálta, de azt az alsógödi Duna-parton írta, a családi villában. 1926-tól külföldön dolgozott, de a nyári szünidőt és a karácsonyi ünnepeket itthon, családi körben töltötte. Hazai mentora, külfüldi éveiben hosszú ideig levelezőpartnere, Ortvay Rudolf professzor, a budapesti Tudományegyetem fizikai tanszékének vezetője haza szerette volna csalogatni; javaslatára meghívták a szegedi fizikai tanszék élére, de végül nem vállalta el a feladatot. A berlini egyetemi évek után hazajött Újpestre, hogy apja bőrgyárában hasznosítsa vegyészmérnöki képzettségét (1925-1926), ám a Németországból érkező újabb és újabb szenzációs fizikai eredményekről értesülve, nem volt maradása és két év hazai munka után visszatért Berlinbe.

63 Magyarságtudat: Világéletében magyarnak vallotta magát, s az anyanyelvet taglaló rész bizonyítja, hogy hosszú évtizedekig tartó távolléte sem koptatta meg hazája és szülővárosa iránti rajongását. Az 1920-as, 30-as években, állandó levelezésben állt a már fentebb említett Ortvayval, de más magyar tudóssal is. A neutron 1932-es felfedezése után a témáról, Ortvay kérésére, még abban az évben tanulmányt publikált Akadémiánk folyóiratába.

64 Érdemes idéznünk egy Ortvayhoz szóló, 1939-ben íródott leveléből: „Nagyon félj nekem, hogy mind jobban érzem, mint szakadok el végképpen Magyarországtól. Ha már nagyon is régen van, hogy nem lakom Magyarországon, eddig még nagyon sok szál kapcsolt oda és nagyon fontos volt nekem, hogy mi történik Nálatok, mit gondolnak az emberek Budapesten.... Ez persze nagyon fájdalmas processus, és soha nem éreztem élénkebben, hogy milyen nehéz elszakadni. " Az, hogy mennyire szeretett hazalátogatni családjához, mi sem bizonyítja jobban, hogy 1934-ben, amikor már az Egyesült Államokban élt, a nyári szünidőre hazautazott, mit sem 59 Uo. 142-143. pp. 60 MARX G Y. 1995/2.40. p. 61 DOBOS K.-GAZDA I.-KOVÁCS L. 2002. 89. p. 62 CZEIZELE. 2002. 143-144. pp. 63 Uo. 145. p. 64 MARX GY. 1995/2.41. p. 65 CZEIZELE. 2002. 146. p.