Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Gál Vilmos: Ki a magyar? - Tudós magyarok identitástudata

tív kötődése nem csupán üres szólam volt, már németországi éveiből való rövid megnyilvánulása is bizonyítja: „...feleségem, születésnapom alkalmával Mikszáth »Egy választás Magyarországom (sic) című könyvével eredetiben örvendeztetett meg. "

n Nyolcvanadik születésnapján, 1942-ben, mint Hitler egyik fő tudományos ideológusát szülővárosa Pozsony már nem minden politikai felhang nélkül ünnepelte. Az újságokban hosszú, fényképes cikkek jelentek meg, utcát neveztek el róla és a város díszpolgárává választották. Fontosabb tudományos eredményei: Lénárd legfőképpen Heinrich Hertz tanítványának nevezhető, aki őt a katódsugarak vizsgálatával bízta meg. Képes volt eltéríteni a katódsugarakat, és bebizonyítani, hogy azok negatív töltésűek. 1892-ben a katódsugarakat kivezette a levegőre is, az ún. Lénárd-ablakon keresztül. Ezzel merőben új lehetőséget nyitott tanulmányozásukhoz, és hozzájárult ahhoz, hogy J. J. Thomson eljusson döntő jelentőségű e/m méréseihez, amit az elektron felfedezésének tekintünk. (Lénárd szomorúságára, aki magának szerette volna tulajdonítani e felfedezést. Már Röntgen a róla elnevezett sugarak felfedezéséért kapott Nobel-díjával kapcsolatban is keserű csalódás érte, hiszen közösen jelölték kettejüket az első Nobel-díjra, de csak Röntgen kapta azt meg. Rutherford szintén díjazott atommodelljét is megelőlegezték az ő kutatásai - vélte). Miután eredményeit (étereimélct), melyet briliáns kísérleteivel támasztott alá, Einstein elméleti síkon túlhaladta, Nobel-díja ellenére háttérbe szorítva érezte magát. Az 1920-as évekre - a német fizika („Deutsche Physik") első számú harcosaként - a zsidó tudósok, főleg Einstein elméletei ellen lépett fel. Később Hitler kedvenc vezető német tudós-ideológusává vált és „sikerült elérnie", hogy a legjobb német tudósok tömkelege hagyja el a náci Németországot, így meggyengítve a Harmadik Birodalom tudományos életét és erősítve az „ellenség" sorait. A háború után nem vonták felelősségre, 1947-ben meghalt, az MTA törölte soraiból.

18 Bárány Róbert (1876-1936), orvos. Orvosi Nobel-díj, 1914. (5. kép) Szülei nemzetisége, származása: Szülei zsidó identitású, magyar állampolgárok voltak. Apja Budapestről költözött Bécsbe, ahol banktisztviselő lett. Ott ismerte meg feleségét, Máriát, egy prágai történész, Simon Hock lányát. Születési hely: Bécs. Anyanyelv, ennek használata élete során: Német anyanyelvű volt, magyarul valószínűleg tudott, ugyanis Hőgyes Endre csak magyarul megjelent munkáit is felhasználta kutatásaiban.)

19 Középfokú iskola: Bécs, 1894-ben érettségizett. Felsőfokú iskola: Bécs, Frankfurt, Heidelberg, 1900-ban kandidált orvosként.

20 5. kép Bárány Róbert 17 Uo. 119. p. 18 Uo. 118-125. pp. 19 CZEIZELE. 2002. 40. p. 20 MARX GY. 1996/4. 114. p.