Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Gál Vilmos: Ki a magyar? - Tudós magyarok identitástudata

Egy másik, fordított előjelű problémát is szerettem volna felvetni, ám sajnos a téma szerteágazó volta miatt eltekintek e kérdés tárgyalásától. E probléma a 19. század közepén, a magyar gyáripar kialakulásának kezdeti időszakában beáramló, külföldi szakembergárda magyarrá válásának vizsgálata. Mennyire vált magyarrá pl. Ganz Ábrahám, Mechwart András vagy Kühne Ede és Süss Nándor, hiszen napjainkban teljes természetességgel magyarnak tekintjük őket. Miután számos személyiségről próbálok szót ejteni, csupán legfontosabb életrajzi adataikat, s munkásságuk legjelentősebb állomásait említem, s főként a vállalt kérdéskör körüljárására koncentrálok. Egy világhírű anekdota: A Marslakók legendája A marslakók legendája a második világháború idején Los Alamosban terjedt el. Leon Lederman: Az isteni atom című könyvében az alábbiak szerint fogalmazta meg: „Nem, most nem egy második íírtanmese következik, a történet igazi marslakókról szól. Azokról, akik a 20. század első felében beszivárogtak a világ legjobb egyetemeire és kutatóintézeteibe; pontosabban arról az előőrsükről, amelyik bolygónkon első bázisukat létrehozta. Azon buktak le, hogy bármilyen soká gyakorolták is, egyetlen földi nyelvet sem tudtak idegen akcentus nélkül beszélni. Volt egy ügyes trükkjük erre is: magyar emigránsoknak álcázták magukat, hiszen köztudott, hogy a magyarok beszédének van ez a furcsa sajátossága. Olyan fizikusok tartoztak közéjük, mint Eugene Wigner (marsbeli nevén Jenő), Edward Teller (anyanyelvén Ede), Leo Szilárd (eredetileg Leó), vagy a modern matematika géniusza, John von Neumann (a Marson Jancsi). Talán el is hitték volna róluk, hogy igazán magyarok, csakhogy Sherlock Holmes kiderítette: mind ugyanannak a városnak (Budapest) ugyanazon részéből (Pest) rajzottak ki. Ez természetesen már több volt, mint gyanús. Dr. Watson a helyszínen nemsokára rábukkant annak a személynek a nyoméira, aki a magyar oktatás legfőbb irányítójaként fedezte, sőt közvetve maga szervezte meg a marsiak »gimnaz.tumnak« álcázott titkos hídfőállását. Ezt a személyt úgy hívták, hogy báró Eötvös Loránd. "

7 (3. kép) 3. kép Wigner Jenő a táblánál magyaráz, a figyelmes hallgatóság: Teller Ede 1 MARX GY. 1997/3. 77-7X. pp.