Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Megyeri Anna: Egy olasz építési vállalkozó família Zala megyében, a dualizmus idején

6. kép Schütz Sándor lakóháza és az Arany Bárány szálloda egy mozaiklapon, 1905 körül. Magántulajdon, reprodukció Göcseji Múzeum fotótára 39. 946. Különösen érdekelték a természettudományok, 1904-ben a Természettudományi Társaság felvette tagjai közé. Feleségével megjelentek számos társasági eseményen, ahol mindig felülfizetéssel tüntették ki magukat. 1904 után rendszeresen látogatták az Irodalmi és Művészeti Kör rendezvényeit. Morandini Tamásné a Karácsonyfa Egylet munkájában vállalt részt, annak vezetőségi tagjaként. 1905 januárjában az egyesület szervezte az Arany Bárány szálló nagytermében a Babatündér című kétfelvonásos balett előadását, melyet Mayersberg Frida tánctanárnő tanított be, melyre a helyi leánykák, a főszereplő Udvardy Rafaella, Grész Ilonka, Kaszter Ilonka mellett a nagykanizsai Morandini Bözsikc, az egyik unokahúg is meghívást kapott. Az előadásra két alkalommal is sor került, a bevétel végül 602 koronát tett ki. Később köszönetet mondtak Morandini Tamás építőmesternek, aki a színpadot ingyen állította fel.

23 A szegények karácsonyán, december 25-én 80-100 gyermeket ruháztak fel. Posztót a brassói gyárból rendeltek, a csizmái is hazai volt - hangsúlyozták a honi iparvédő mozgalommal egyetértő, azért harcoló helyi újság, a Magyar Paizs sorai. 1907 decemberében a Karácsonyfa Egyesület már 25. alkalommal állította fel karácsonyfáját Zalaegerszegen, ezúttal az óvoda

24 nagytermében. A fa alá gazdag gyümölcs és kalácsrakások, s mintegy száz rend ruha került. A gyerekek és az összesereglett szülők előtt Czobor Mátyás megyei aljegyző (későbbi polgármester) mondott beszédet, majd kiosztották 23 Magyar Paizs 1905. január 26. 3. p. 24 Öszterreicher Samu építette 1893-ban az egyemeletes épületet, oromzatán egy körbe foglalt angyalfcjjel.