Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Megyeri Anna: Egy olasz építési vállalkozó família Zala megyében, a dualizmus idején

építészek, mérnökök, építőmesterek vettek részt. A „vizsgálat" hivatalos nyelve magyar volt. Okleveles építészmérnökök esetében a képesítés alapja az oklevél volt, valamint két év gyakorlatot kellett igazolni, il­letve a vizsgát elkerülhették hat év gyakorlati idő igazolásával. Morandini Tamás neve a fő­városi levéltárban őrzött határo­zati jegyzőkönyvben 1/1895-ös szám alatt maradt fenn. 19 Az 1896-97-ben épült, a város kulturális életében fontos szerepet játszó, a kisváros házai közül kiemelkedő gimnázium építkezését irányította elsőként Gráncr Géza társvállalkozóval, aki építőipari anyagok forgal­mazásával foglalkozó keres­kedő volt. A gimnáziumot a kultuszminisztérium építészei, Herczeg Zsigmond és Baum­garten Sándor tervezték. Az in­tézmény létrehozásának támo­gatója a zalaegerszegi születésű Wl assies Gyula kultuszminisz­ter volt. Immáron biztos anyagi hát­térrel tervezhette házasságát. 1896 decemberében eljegyezte Weber Mariskát, akivel Nagy­kanizsán élő testvére Giacomi­na (Raffaeli Lajosné) révén is­merkedett meg. (3. kép) Maris­ka 1873. október 17-én szü­letett Nagykanizsán, Weber János gépvezető, vaspálya­gépész és Minnich Anna gyer­mekeként. Ok a Déli vasút megindulását követően kerültek Kanizsára, amikor a társaság külföldi szakmunkásokat tobor­zott az új vonal működtetésé­hez. Weber János gépész moz­donyvezető Würzburgból érke­zett feleségével, s telepedtek le Nagykanizsán. E házasságot, a német leány iránti vonzalmát az olasz család nem nézte jó szemmel. Ma 19 KISS L.-V. SZ1NNYAI K. 1997. 42-47. pp., 101. p., 136. p. 3. kép Morandini Tamás és Weber Mária portréja, Velencében készült 1896. december 25-29-i nászi'itjukon, Trateiii Viane/li mű­termében. -20, Sx 10,3 cm, Göcseji Múzeum 95. 16. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents