Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Gergely Anna: Adatok a Lőwy-Lánczos család történetéhez

intellektuális kezdeményezések privilégiumát élveztük muzsikában, költészetben, tudományban. Abban a késő-viktoriánus korban nőttünk fel, ami Közép-Európát jellemezte. Akkor még nem mindenkinek volt módja tanulni. Mi méltányoltuk azt a tényt, hogy mi tanulhattunk, ezért keményen dolgoztunk. Mindez nagyon különbözött attól az engedékeny társadalomtól, ami most Amerikát jellemzi."

19 „Nemcsak jognak éreztük a tanulást, hanem kiváltságnak, amiért keményen meg kellett dolgozni. Gimnáziumi neveltetésünk magas színvonalú volt. Nem arra gondolok, amit tanultunk, hanem arra az attitűdre, ami ott életreszólőn kifejlődött bennünk. Csodálatos érzés volt, amikor kitettek minden olyan ideák hatásának, amit az emberiség alkotott, ez az érzelmi megközelítés erősen hatott pubertás éveimben. Humán neveltetésünk sokfelé nyíló ajtókat tárt föl előttünk, és elindulhattunk a költészet, a művészet, a fizika felé. Önképzőkörben beszéltük meg intellektuális kalandozásainkat. Esszéket írtunk, előadásokat tartottunk. Elménk ráérzett e viták fontosságára. Távol tudtunk maradni a dogmatikus gondolkodástól, hiszen egy-egy téma különböző aspektusait tárgyaltuk meg egymással. Már a gimnáziumban elsajátítottuk azt a tapasztalatot, hogy ugyanazt, többféle irányból lehet megközelíteni."

20 Tanulmányait a budapesti egyetemen folytatta, ahol többek között Eötvös Loránd tanította kísérleti fizikára. 1916-tól 1920-ig a Műegyetemen Tangl Károly tanársegéde volt. 1921-től Magyarországon bevezették a numerus clausust, amely egy egész tudós, művész alkotónemzedék előtt zárta el a tanulás lehetőségeit, és számosan kényszerültek külföldre távozni. A két világháború között nemcsak Lánczos Kornél, hanem a magyar tudományos élet számos kiemelkedő alakja is elhagyta Magyarországot. Egyikük Hevesy György (1885-1966) kémikus, aki Nobel-díjat kapott a hafnium felfedezéséért. Hevesy a zsidósághoz való tartozását már a család korai nemesítése, majd katolizálása miatt nem tartotta számon.

21 Ugyancsak külföldön alkottak: Szilárd Leó (1898-1964), Wigner Jenő (1902-1995) fizikai Nobel-díjas, ^Teller Ede (1908-2003) a „hidrogénbomba atyja", valamint Neumann János (1903-1957) a matematika zsenije, aki 1945-ben a princetoni egyetem professzoraként indította el a számítógépes projektet. Lánczos Kornél alkotó munkásságára viszszatérve - többszöri németországi tanulmányútjai során ismerkedett meg Einsteinnel. 19211924 között a freiburgi egyetemen dolgozott. 1927-ben habilitált és egyetemi magántanári kinevezést kapott a frankfurti egyetemen. Ekkor már publikációi, elméleti munkássága nyomán világhírűvé vált. Einstein legközvetlenebb munkatársa lett 1928-tól, melyről az alábbi levél tudósít: „Kedves Lánczos Úr, 19 RONYECZ J. 1993. 37-50. pp. 20 MARX Gy. 1993. 3. p. 21 GERGELY A. 1999. 267-271. pp. 4. kép Lánczos Kornél