Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Gergely Anna: Adatok a Lőwy-Lánczos család történetéhez

Adatok a Lőwy-Lánczos család történetéhez Egy késő viktoriánus kori székesfehérvári zsidó családról Gergely Anna A család történetére vonatkozó források öt csoportra oszthatók. Elsődlegesen a Lőwyo-Lánczos család deportálást túlélő tagjának, Lánczos Györgynek (Ravid Benjamin, Izrael) a fotóalbuma. „Habent sua fata libelli" - a tárgyaknak, dokumentumoknak megvan a maguk sorsa -, ezeknek a fotóknak is van sorsa, története, küldetése, ha más nem, az, hogy ezt most közreadjuk, felidézve egy család felemelkedését, szellemi felnövekedését, majd pusztulását, elpusztítását. A kivételesen megmaradt becses emléket a székesfehérvári Szent István Király Múzeum megkapta, hogy archiváljuk. Köszönet érte. A források második csoportját a Lánczos Györggyel, Ravid Benjáminnal készített interjú jelenti, amely azonban főként a holokauszttal kapcsolatos, de részleteiben a család háború előtti életére, intellektuális légkörére is szolgál adatokkal. E tanulmány második része dolgozza majd fel az interjú anyagát. A források harmadik csoportját a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum tulajdonában lévő irategyüttes szolgáltatja, amelyre Tóth Péter hívta fel a figyelmemet. Köszönet érte, hogy az értékes forrásokat megkaphattam és a családról való eddigi ismereteimet bővíthettem, s itt közzé tehetem. Ezen értékes, elsősorban az első és a második zsidótörvények kapcsán keletkezett dokumentumok olyan adatokat tartalmaznak, amelyek ma már pótolhatatlanok, hiszen a hitközségi dokumentumok, például a várpalotai hitközség anyakönyvei - ahonnan a család „páter familias"-a, dr. Lőwy Károly származik - megsemmisültek sok más értékkel és élettel együtt. A források negyedik csoportját a székesfehérvári hitközség születési, esketési és halálozási anyakönyvei teszik ki, valamint a Székesfehérvári és Fejér Megyei Levéltárak fondjai. Különböző forrásokban, - mellesleg a kutató számára egészen meglepő módon - bukkannak fel az egyes családok életére, tevékenységére vonatkozó adatok az évek során. Lassan, úgy tűnik, összeáll egy-egy életpálya, egy-egy család dokumentumokba foglalt közszereplése, de csak kevés alkalommal adatik meg, hogy egy kiemelkedő szerepet vivő család egyes személyiségeiről, a család mentalitástörténeti, szellemi légköréről adatokat nyerhessünk. Mivel a Lánczos család számos kiválóságot adott nemcsak a magyar, hanem az egyetemes emberi kultúrának, tudománytörténetnek, ezeknek az adatoknak az emberi gondolkodásba, a magyar történelem folyamataiba való beleillesztését feladatomnak, a múlt feltárása részének tekintem. A források ötödik csoportja a szakirodalom, valamint a helyi és a felekezeti sajtó. Külön kell kiemelni a XI. Községkerületi Értesítőt, amelyet dr. Hirschler Pál főrabbi indított 1936-ban. A székesfehérvári és Veszprém megyei hitközségek kerületi székhelye Székesfehérvár volt, amely a deportálásokig szervezte a két megye kisebb és nagyobb közösségeinek, szórványainak vallási és kulturális életét, a zsidó hétköznapokat korábban még dr. Lőwy Károly kerületi elnök irányításával, majd az Auschwitzban megölt, karizmatikus személyiségű, tudós főrabbi, dr. Hirschler Pál szellemi vezetésével. Lőwy Károly 1853. augusztus 24-én született Várpalotán. Édesapja Lőwy Ignátz (Itzig), annak apja Lőwy Márkus (héber nevén Mordechaj, aki a levita törzsből származott). Foglal-