Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Keppel Csilla: A körmendi Grünbaum család háromgenerációs orvosi pályája

latot Grünbaum Erzsébet kérésére állították ki. Grünbaum Náthánnak, aktív izraelita felekezeti tagságú fia, Béla volt, akinek a lánya lehetett a szintén zsidó hiten maradt körmendi lakosú Grünbaum Erzsébet, aki az oklevelet 1939 szeptemberében másoltatta le; azokban az embert próbáló időkben talán fontos lehetett számára bizonyítani, hogy zsidó nagyapja a Habsburg-házat hűséges alattvalóként szolgálta. Dr. Grünbaum Samu (1844 Körmend-1928 Körmend) Grünbaum Béla és testvére Grünbaum Samu nevét több korabeli újságban is egymás mellett találjuk, aktív közéleti személyiségek, műkedvelők lévén mindketten 1 forintot fizettek felül pl. az 1881. évi okt. 16-án rendezett mulatság és színi előadáson.

6 Béla a kereskedői foglalkozást választotta,

7 míg Samu, apja hivatása mellett maradt, orvosdoktor lett. Az 1844ben született Samu egyetemi diplomáját Bécsben szerezte 1868-ban és kórházi segédorvosként a bécsi wiedeni cs. és kir. kórházban tett szert gyakorlatra, ahol 1870-ig dolgozott. Innen egy kézírásos igazolást kapott 1871. március 27-i dátummal, mely tanúsítja az ottani egyes osztályokon eltoltött időintervallumokat és szorgalmas munkavégzését. 1870-ben nevezték ki honvédfőorvosnak a magyar kir. honvédségnél, 1877-ben pedig ezredorvosi kinevezést kapott. 18 évi szolgálat után,

9 mint első osztályú ezredorvost, szolgálatban szerzett kisebb rokkantsága miatt nyugdíjazták, s innentől kezdve töltötte be a körmendi járásorvosi tisztséget, miközben a körmendi m. kir. Honvédzászlóaljnál egészségügyi szolgálatot „ernyedetlen szorgalommal, pontossággal, teljes megbízhatósággal, mély szaktudományával" látta el.

10 A családi fényképek gyűjteményéből megtudhatjuk, hogy Grünbaum Samu a 70-cs évek elején udvarolni kezdett a háromleányos Kretschma család legnagyobb leányának, Karolinának. A két fiatal ugyanannál a fényképésznél" készíttetett, ugyanolyan keretezésben, talán éppen kifejezetten egymás számára fényképet 1870 és 187l-es dátummal. Karolina szülei valószínű, hogy kezdetben nem a legnagyobb rajongással fogadták a zsidó származású és izraelita hitű, bár tehetséges honvédorvos közeledését lányukhoz, hiszen Karolina iskolai bizonyítványaiból megtudjuk, hogy magán elemi iskolák között gondos katolikus neveltetésben részesült az Orsolya rendieknél és a St. Michael k.k. udvari plébánián, ahol 1862-ből és 1866-ból kiállított bizonyítványain minden tárgyból jelest kapott és kitűnővel végezte ezen osztályokat. 6 Körmendi Híradó. Körmend, 1881. október 23-án, első évf., 3. szám. 2. p. Samu és Béla táncvigadalmak alkalmával általában mindig ugyanazon összegben íelülfizettek. A Rábavidck című hetilap ezekről az alkalmakról rendszeresen tudósított. A lapot 1884 és 1892 között vizsgálva dr. Grünbaum Samut gyakran találtuk az adakozók névsorában, pl. a körmendi jótékony nőegylet javára (1884. dec. 28.), a vöröskereszt egylet gyűjtésekor a szerb sebesültek részére (1885. dec. 20.), a körmendi izraelita templom építési alap javára (1886. ápr. 4.). 7 „Grünbaum Béla 1845-ben született Körmenden, tanulmányait szülőhelyén végezte. Külföldön többször járt ismeretcinek gyarapítása végett. 1877-ben, sógorának elhalálozása után ennek vaskereskedését vette át és azóta a maga czége alatt vezeti. A körmendi általános takarékpénztár az ö kezdeményezésére alakult, s annak fennállása óta alelnöke és ügyvivő igazgatója. Tagja a soproni ipar- és keresk. kamarának, elnöke a körmendi izraelita hitközségnek és iskolaszéknek, megyebizottsági és városi képviselőtestületi tag." Magyarország és a Nagyvilág. Budapest, 1898. II. évf., márciusi szám, 26. p. 8 Lsz.: ST.2007. 2. 9 Magyarország és a Nagyvilág. Budapest, 1898. március (III. évfolyam) 26. p. 10 1901-ben Gergő Samu részére, M. k. székesfehérvári V. honvéd kerületi parancsnokság által kiállított tanúsítvány hiteles másolata. Lsz.: ST. 2007. 3. 11 Adele, k.k. Hof-Fotografin, Wien, Praterstraße 18. 12 Lsz.: ST. 2007. 5; ST. 2007. 6.