Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Székelyné Kőrösi Ilona: Migráció a Duna-Tisza közén. Kerekegyháza. Egy soknemzetiségű település létrejötte a 19. században

Drágszél a 20. század elején önállósodott. Ez az a négy település, amely Kalocsa várossal együtt önálló néprajzi csoportot alkotott s amely a történeti összetartozás, a hagyományok, a viselet és a díszítőművészet révén eltért a környező településektől és néprajzi csoportoktól.

1 A két folyó között lezajlott települési és népesedési változásokat röviden a következőkben összegezhetjük: a Duna-Tisza köze településhálózatának „fehér foltjai" - a lakatlan puszták és a korábban már lakott, de a török hódoltság idején elnéptelenedett területek - új, életképes településekkel egészültek ki. A szervezett telepítési akciók és a spontán migráció során idegenek telepedtek le, az északi és déli irányú belső vándorlás pedig a hazai népesség keveredését és életterének megnövekedését segítette elő. II. A 19. században létrehozott Kerekegyháza példája A 19. századi új települések egyike az 1857-ben alapított Kerekegyháza, korabeli nevén Jászkerekegyháza. Nemcsak azért érdemel figyelmet, mert a legelső falu, amely a jász pusztán önálló településsé vált, hanem azért is, mert rendkívül sok helyről verbuválódott lakosságával a sokszínűséget, helybeliek és betelepültek, magyarok és nem magyarok egymás mellett élését, alkotó munkáját, és egy község gyors fejlődésének és megmaradásának útját reprezentálja. Kerekegyháza

12 a török hódoltság alatt és ezt követően elnéptelenedett puszta, amelyet más területekkel együtt 1702-ben eladtak a Német Lovagrendnek. A jászkun redempció idején, 1745-ben három város váltotta meg: Jászárokszállás, Fülöpszállás és Kunszentmiklós. A II. József korabeli térképek jelölik Kerekegyháza nevét, sőt az elpusztult középkori kerektemplom

1

"' romjait is. A puszta rendkívül gyéren lakott, egy része teljesen néptelen volt, a megművelt terület aránya elenyésző. A legnagyobb területtel Jászárokszállás rendelkezett, külterjes állattartással, legeltetéssel hasznosította, illetve egy részét bérbe adta A legelőhasználati problémák (egyesek nagyarányú juhtartásba kezdtek, ezáltal mások számára a marhalegeltetésre alkalmatlan lett a legelő), az ellenőrzés és a pusztabírói intézmény fenntartásának nehézségei miatt a jászárokszállási birtokosság úgy döntött, hogy megszünteti a közös legelőt, a pusztát tagosítja és új települést létesít. A község alapítójaként tisztelik a mai napig Balatoni Farkas János jászárokszállási földbirtokost, 48-as honvédszázadost, a telepítés fő szervezőjét. A vidék történetébe erdőültetésekkel is beírta a nevét, és nem utolsósorban nevezetes rokonságával: felesége Ferenczy Mária volt, annak a Ferenczy Idának a nővére, aki Kecskemétről Bécsbe kerülve Erzsébet királyné felolvasónőjeként lett ismert. Közel 1200 holdjával Kerekegyházán ő volt az egyetlen nagybirtokos.

14 Az új település a Jászkerekegyháza nevet kapta. A község számára kiválasztott területet 1857-ben felmérték, parcellázták, 840 négyszögöles telkeket jelöltek ki, és ezeket értékesítették, országszerte meghirdetve a letelepülési lehetőséget. 1857-ben Szabó Imre földmérő 10 BARTH J. 1975. 144. p. A pota néprajzi csoport elsősorban Bárth János kutatásai révén vált ismertté a szakirodalomban. 11 A téma 19. századi vonatkozásainak összefoglalása: SZÉKELYNÉ KÖRÖSI I. 2001. 12 Rövid leírások: FÉNYES E. 1851. 202. p., GALGÓCZY K. 1877. 263-264. pp., BOROVSZKY S. 1910. I. 85. p. 13 A középkori előzményekről részletesen: SIKLÓSI Gy. 1999. 14 Kerekegyháza község 50 éves jubileuma. Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1907. 199-208. pp. Közli Farkas János arcképét és életrajzi adatait. Jászárokszálláson született 1826-ban. Jogi tanulmányait Pozsonyban végezte, itt érte a szabadságharc kitörése. Jászkun önkéntes, majd a 65. honvéd zászlóalj hadnagya, főhadnagya. Ozora, Szenttamás, Szolnok, Bicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló, Komárom, Budavára, Csallóköz szabadságharcos pályafutásának színhelyei. A szabadságharc után Pesten ügyvédbojtár. Apai jussát Kerekegyházán kapta meg. 1867-83 között a gödöllői koronauradalom jószágigazgatója, ezt követően lakása is Kerekegyházán volt.