Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
II. Közlemények - módszertan - műhely - Bartha Éva: Országos Történész Muzeológus Konferencia. Szolnok 2006. június 14-16.
Országos Történész Muzeológus Konferencia Szolnok, 2006. június 14-16. „Végre elmondhatom fiamnak 1956 igazságát..." (Bejegyzés a Legújabbkori Történeti Múzeum 1989-ben megnyílt '56-os kiállításának vendégkönyvében.) Bartha Éva Szolnokon a Megyeháza dísztermében egy tábla hirdeti, itt alakult meg 1956 novemberében a Kádár-kormány. A Damjanich János Múzeum újonnan átadott raktára pedig korábban szovjet laktanyaként működött, 1956-ban a „Vihar" nevű hadmüvelet központja, főhadiszállása volt. Köszöntő szavaiban Horváth László megyei múzeumigazgató mindezek alapján szinte sorsszerűnek érezte, hogy a Magyar Múzeumi Történész Társulat itt tartja konferenciáját, amelynek témája az 1956. évi forradalom és szabadságharc tárgyi és dokumentumanyagának kutatása, feldolgozása és bemutatása. Tokajiné Demecs Katalin, Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzatának alelnöke örömmel üdvözölte a konferencia résztvevőit. E rendezvény elismerése annak a munkának is, amellyel a Damjanich Múzeum 2004-ben elnyerte az „Év Múzeuma" kitüntetést. Büszkén szólt a változatos tájról, a gazdag kultúráról, a művésztelepről, a tudományos élet eredményeiről. Reményét fejezte ki, hogy a konferencia idején lehetőség lesz mindezek megismerésére is. Veres László (Herman Ottó Múzeum, Miskolc) a MAMUTT elnöksége nevében köszönetet mondott a programért, az előkészítő, szervezömunkáért, amelynek elismerése az is, hogy több mint százan jelentkeztek a konferenciára. Az egyesület mindig aktuális témát választ - így most az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóját ünnepeljük, másrészt olyan szakmai-módszertani ismeretek elsajátítására is sor kerül, amelyek az otthoni munkában is hasznosíthatók lesznek. A köszöntő gondolatokat követően elsőként M. Kiss Sándor egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történeti Intézetének igazgatója a Történelmi Tényfeltáró Bizottság tevékenységének bemutatására vállalkozott. A bizottság 1993. január 1-jei megalakulását kormányhatározat mondta ki. Célja kettős volt - egyrészt az elmúlt rendszer egyes bűncselekményeinek feltárása, másrészt Nagy Imre szerepének, és a határőr sortüzeknek a vizsgálata. Nagy volt az elvárás a Bizottság felé - egyrészt sokan várták a felelősségre vonást, másrészt a kárpótlást. Ugyanakkor nehezítette munkájukat a katonai, illetve a BM anyagok zártsága. E kettősség végigkísérte munkájukat, amelyet a Horn kormány - szinte első ténykedéseként - a Bizottság 1994. december 31-i feloszlatásával megszüntetett. Rainer M. János Az 1956-os Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete igazgatója, mint a másik főelőadó 1956 és a történetírás rendszerváltást követő viszonyait tekintette át. 1989-1990-től új fogalmi rendszerek, intézmények alakultak, amelyekkel a történetírásnak is szembesülnie kellett. Az új kutatások, politikai ideológiák, törekvések közvetlen hatása sok kérdésben megfigyelhető volt. Másrészt a kutatások széles körre terjedtek, eredményesek voltak - a magyar történetírás 1989 óta produktív módon vett részt a II. világháború és 1956 nemzetközi megítélésében. A '90-es évek végén került középpontba az „emlékezet-történet", a magyar társadalom, az egyes ember emlékezete. Hiány ugyanakkor, hogy nem született egy igazi, mélyenható monográfia 1956-ról - bár kérdés, születhet-e, hiszen kevés mikrotörténeti feldolgozás született.
