Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Zombori István: A szegedi múzeum '56-os gyűjteménye 1956-1957-ben

Elmondotta Kiss István (Szeged, Pacsirta u. 29.)A szegedi Kenderfonógyár 16 éves zsinórkötő gyereke, aki szemtanú volt a menet második vagy harmadik sorában állt, a vértanúhalált halt Schwarcz Lajos közelében. Szeged, 1956. november 23. Dienes István és Trogmayer Ottó "

8 A leltárkönyv következő bejegyzése: 56.4.1. „Kossuth-címer. A címeres kép eredetileg Sztálin olajfestményére van festve. Szegeden ez volt az első Kossuth-címer, amelyet a Nemzeti Színház erkélyén mutattak be az egybegyűlt tömeg előtt" A bejegyzésből megtudjuk, hogy a vakkeretre feszített vászon 110x170 cm, a leltározó Dienes István és Trogmayer Ottó megjegyzi a tárgy állapotáról: „használt, két helyen lyukas". A leltárkönyv 56.5.1. szám alatt kettő darab röpiratot találunk, amelyből az egyik MEFESZ röplap. Gyűjtője, Bálint Alajos az írta: ,,A MEFESZ bizottság 1956. október 24-én Budapesten szétosztott röpirata" Az 56.5.2. pedig Nagy Imrének a Minisztertanács elnökének felhívása a fegyverletételre. (1. kép) Az 56.6.1. tárgy pedig egy utcajelzőtábla, amely „a korábbi Sztálin sétány, ma Móra Ferenc sétány utcaje/ző táblája" Gyűjtötte: Dienes István és Csongor Győző. Ennyi volt az 1956-ban leltározott anyag. Az 1957.1.1.-től 57.126.l-ig pedig az 56-os forradalomra, illetve az azt követő hetek, hónapokra vonatkozó röplapok, plakátok, újságok, amelyek Budapestről, illetve Szegedről származnak. Kivétel nélkül mindet Csongor Győző leltározta be. Megjegyzése szerint ezeket ö és a múzeum munkatársai gyűjtötték, vagy postán kapták. A gyűjteménybe bekerült még az a falemezre készült festett Kossuthcímer is, amelyből a színház (akkor még a Klauzál téren a Virág Cukrászda fölötti emeleten működő) díszletfcstő műhelyében készítettek jó néhány darabot és amelyeket a ráerősített rúdnál fogva vittek a tüntetők a felvonulásokon. Ez a címer pedig a forradalom központjául szolgáló Klauzál téri Kossuth-szoborra volt elhelyezve. Meg kell jegyezni, hogy az említett Sztálin-képre festett Kossuth-címer is a színház díszletfestő műhelyében készült. Sztálin képe a korábbi években a színházban rendezett városi díszünnepségek alapvető „kellékét" jelentették. Készítője, információnk szerint, Sándor Ferenc díszletfestő volt. 8 A Történeti Gyűjtemény '56-os anyagában. /. kép A forradalom központja a Klauzál téri Kossuth-szobor a Kossuth-címerrel