Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Pallos Lajos: 1956 jelvényei a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában

1956 jelvényei a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában Pallos Lajos '56 jelvénye a Kossuth-címer volt. Az I956-os forradalom és szabadságharc első napjától kezdve a gyűlölt Rákosi-címer helyett az 1946-1949-es évek hivatalos magyar köztársasági címerét, a Kossuth-címert követelte a nép. A Kossuth-címeres jelvény használatéira és viselésére az első napoktól vannak adataink. Gedai István, - egykori '56-os elítélt, majd a rendszerváltás után a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója - az egyetemisták október 23-i tüntetése során a Nyáry Pál utca egyik jelvényüzletében vásárolt egy koronás címeres, fémlemezből készült jelvényt, majd a koronát levágva kitűzte a jelvényt kabátjára.

1 Berényi Zsuzsanna Ágnes, akinek a nagyapja alapította az Első Magyar Tűzzománc és Jelvénygyárat, 1956-ban az ELTE hallgatója volt, az október 23-ai tüntetés hatására még aznap szólt a jelvényműhelyt üzemeltető édesapjának, hogy készítsen sok Kossuth-címert, mert kitört a forradalom.

2 A szépen kivitelezett zománcos jelvény a koronás címer meglévő vcrőtőjével készült, majd a koronát levágták a címerpajzsról. (1. kép) Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt az első napoktól kezdve számtalan Kossuth-címeres jelvényt készítettek, és a különféle változatokból a Magyar Nemzeti Múzeum Eremtára egy csinos kollekciót őriz. Számuk 87 darab, ebből 35 a rendszerváltás előtt, 52 pedig utána került a gyűjteménybe. A hitelesség szempontjából rendkívül fontos, hogy a kollekció első darabjai, egész pontosan 27 darab 1956 vége és 1965 között került be. Ezek között is két sorozat különösen fontos: az első, kilenc darabos sorozat, amely 1957 júniusában kapott leltári számot.

3 Ebben a sorozatban a Kossuth-címeres jelvények minden később részletezendő fő típusa megtalálható. A másik autentikus 7 darabos sorozatot Boczán Károly jelvénykészítő iparos ajándékozta 1961-ben. Ez utóbbi különösen a zománcos jelvények készítését világítja meg. A rendszerváltás után elsősorban a műanyagból készült jelvények különféle változatait gyűjtöttük be egy szakértő éremgyüjtő, Fux Kornél segítségével. Ezeknek a daraboknak a hitelességét magánszemélyek által, 1956-ban eltett és azóta megőrzött különféle példányok /. kép Koronás címerből készült Kossuth-címer barokkos pajzsban. (Fotó: Dabasi András) 1 Gedai István szóbeli közlése 2006 februárjában. 2 SÍPOS A. 2005. november 3. 3 A leltárkönyvi bejegyzés szerint a jelvények Radnóti Aladárné Alföldi Mária ajándékai. Az Éremtár munkatársnője 1957 elején emigrált, azóta Németországban élt. 2006 október eleji hazalátogatása alkalmával tisztázta, hogy a jelvényekhez semmi köze sincs. Az Éremtár vezetőjéhez, Huszár Lajoshoz kerültek be a darabok valamiképp, aki feltehetően azért nevezte meg a már emigrált munkatársnőt ajándékozóként, mert öt már semmilyen retorzió nem érhette '56-os jelvények begyűjtéséért.