Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Cseh Géza: A Kádár-kormány Szolnokon

Városmajor úti szovjet laktanyaépületbe került. Éppen oda, ahonnan 1956. november 4-én hajnalban 4 órakor a „Mennydörgés" (Grom) jelszó elhangzott, erre az egész országban megkezdődött a „Forgószél" (Vihr) hadművelet. Ebből a laktanyából irányította Lcljusenko vezérezredes, a leningrádi fronton és a Berlin előtt vívott tankcsaták veteránja az 1956-os magyar forradalmat cltipró harckocsi támadást, és állítólag itt tartózkodott Malinyin hadseregtábornok is, aki Tökölről a Maiéter Pál vezette magyar kormányküldöttség letartóztatása után nem sokkal Szolnokra repült. Bár a jelszót személyesen Konyev marsall rendelkezésére adták ki, ő maga inkább inkább katonai és politikai egyeztető szerepet töltött be, s a hadműveletek irányítását törzskarára bízta. Konyev, Mikojan és Brezsnyev - ez utóbbi két politikus Kádárral együtt jött Moszkvából - a József Attila úti laktanyában tartózkodott, noha a fennmaradt visszaemlékezések szerint egyesek a Városmajor úti szovjet katonai bázison (akkor Vöröscsillag út) is látták őket.

13 A megyei tanács épülete a forradalom leverésében mégis betöltött némi szerepet. Ugyanis 1956. november 5-én különös társaság érkezett Szolnokra, melynek tagjai: Andics Erzsébet, Bérei Andor, Egri Gyula, Friss István, Hidas István és Vég Béla a megyeházán megalakították a Kádár-kormány tájékoztatási csoportját. Friss István Kárpátaljáról jött, ahová néhány nappal korábban menekült, míg a többieket a tököli szovjet támaszpontról szállították ide. Ezekben a napokban Tököl, Szolnok és Kárpátalja között valóságos légihíd működött, s az útvonalon folyamatosan közlekedtek a szovjet tábornokokat és magyar funkcionáriusokat szállító repülőgépek és helikopterek. Az Andics-Berei-csoport tagjai a Szolnokról sugárzott Kossuth rádióműsor ellenőrzését és az itt megjelentetett Szabad Nép szerkesztését végezték. Apró Antal és Marosán György, a kormány Tökölről érkezett két minisztere ugyancsak irodát kapott a megyeházán, sőt Aprót családjával együtt az épületben szállásolták el. Állítólag kormányülést is tartottak a megyei tanácson a miniszterek, ám ezen Kádár nem vett részt. A megyei tanács épületét november 4-én még szovjet katonák, a következő naptól már a Kilián Repülőtiszti Iskola hallgatóiból és a tiszthelyettes növendékekből alakított század őrizte. A szolnoki pártfunkcionáriusok visszaemlékezése szerint Kiss Károly és Horváth Imre, a Kádár-kormány külügyminisztere is Szolnokon tartózkodott, Dögei Imre földművelésügyi minisztert azonban egyikük sem látta Szolnokon. A november 4-ci pártbizottsági látogatásra volt, aki úgy emlékezett, hogy Kádár János Horváth Imre társaságában érkezett oda a szovjet laktanyából, de akadt olyan is, aki Erdélyi Károlyt, a Szovjetunióból október végén hazaküldött, túrkevei származású diplomatát látta Kádár oldalán.

14 Az új kormány tagjai közül legfeljebb heten - Kádár János, Münnich Ferenc, Apró Antal, Kiss Károly, Marosán György,Kossa István és esetleg Horváth Imre tartózkodtak rövidebb ideig a Tisza-parti városban. Az Andics-Bcrei házaspárt körülvevő kis csoportot többen afféle tartalékcsapatnak, egyesek árnyékkormánynak tekintették Szolnok megyében. Erre elsősorban ők maguk adtak alapot célzatos és sejtelmes kijelentéseikkel. Filep István gimnáziumi tanárnak, az 1956-os Karcagi Híradó szerkesztőjének memoárjában olvashatjuk, hogy november 8-án Andics Erzsébet és Berci Andor közölték vele a szolnoki megyeházán berendezett főszerkesztői irodájukban: „...voltaképpen ők a kormány, de még nem vették át a hatalmat. A Kádár-kor13 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (JSZML) XXXV. 61. fond, I. fondcsoport, 1956. 5. őrzési egység. 14 Uo. - 1956. október 28-29-én a két repülőgéppel Szolnokra érkezett a Szovjetunióból a magyar pártfunkcionáriusok, diplomaták és pártösztöndíjasok csoportja. Esetleges politikai szerepük a forradalom leverésében és a kommunista rendszer konszolidálásában mindmáig tisztázatlan. Erdélyi Károly is közéjük tartozott, és 1956. november 4-e után Kádár János személyi titkára, tolmácsa lett. Kádár állítólag szinte fiaként szerette. Erdélyi 1971 januárjában, 43 éves korában rejtélyes körülmények között hunyt el. Öngyilkosságot követett el, de a lövés irányából többen idegenkezűségre következtettek. Nekrológ is csak közel két hónappal később jelent meg róla a Népszabadságban. Halála előtt a Központi Bizottság külügyi osztályvezetője volt. - Népszabadság 1971. március 20. - DOLECSKÓ K. 1991.