Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
II. Közlemények - módszertan - műhely - Cseh Géza: A Kádár-kormány Szolnokon
magyar kézben volt. Ezen kívül még három magyar laktanya működött a Tisza-parti megyeszékhelyen, míg a szovjet hadsereg csupán egy gépesített ezredet állomásoztatott itt, két laktanyában elosztva. így a katonai szempontok inkább Szolnok ellen, mint mellett szóltak. A helykiválasztásban kizárólag gyakorlati szempontok és az idő szűkössége döntött. Kiemelkedően fontos tényező lehetett, hogy Szolnokon a lakihegyi adótoronnyal azonos teljesítményű, 135 kW-os rádióadó üzemelt korszerű stúdióval. Négy, egyenként 15 kW teljesítményű, rövidhullámú torony is működött a besenyszögi országút mellett, a rádióállomáson. Ezeken ún. Béke-műsort sugároztak angol, német, francia, olasz, török, görög és arab nyelven, amelyet a Szovjetunióban szerkesztettek. A Béke-műsort éjjelenként a 135 kW-os, középhullámú nagyadón is közvetítették. Mivel a szolnoki rádióállomás afféle „szocialista Szabad Európa" szerepet töltött be, a város kulcsfontosságú jelentőséggel bírt a nemzetközi propagandában. 2 A stúdió alig egy évvel a forradalom kitörése előtt épült fel a Kolozsvári utcában, az 1949-ben létesített rádióállomást pedig folyamatosan fejlesztették. A szolnoki nagyadót 1956 elején a lakihegyi állomás gyakori viharkáraira hivatkozva, áthangolhatóvá tették a Petőfi hullámsávjáró 1 a Kossuth Rádió frekvenciájára 3 . A szovjet politikai és katonai vezetés számolt a lakihegyi adó átmeneti kiesésével, de a szolnoki rádió fontosságával a Hegedűs- és a Nagy Imre-kormány is tisztában volt. Varga Viktória bemondónő visszaemlékezése szerint a szolnoki rádióállomáson már október 22-én utasítást kaptak a fővárosból, hogy készüljenek fel a Kossuth sugárzására. Október 23án este újabb üzenet érkezett, mely szerint valószínűleg a műsort is itt kell szerkeszteni, mivel a Bródy Sándor utcai stúdiót súlyos károk érték. Ám erre mégsem került sor, ugyanis másnap a parlamentben ideiglenes stúdiót rendeztek be. 4 Dr. Fazekas Zoltán, a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács egykori tagja, visszaemlékezésében megemlítette, hogy Nagy Imre október 31 -én, vagy november l-jén személyesen üzent telefonon Szolnokra, és kérte, hogy minden körülmények között biztosítsák a kormány részére a rádióadó használatát. 5 (1. kép) November 4-én hajnalban a Kádár-kormány felhívását mégsem innen, hanem Ungvárról sugározták először. A szolnoki stúdiót és a rádióállomást 4.30kor elfoglalták a szovjet csapatok, de korántsem azért, hogy az új kormány megalakulását innen jelentsék be, hanem, hogy a Nagy Imre-kormány, vagy a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács közleményeit ne sugározzák. A délutáni órákban a szolnoki vezetékes rádión magnófelvételről már közvetítették ugyan a Kádár-kormány felhívását, ám a nagyadó 1. kép: A 135 fav-os nagyadó a szolnoki rádióállomáson 2 Sajnos nincs adatunk arról, hogy a forradalom időszakában és közvetlenül a Kádár-kormány megalakulása után a rövid hullámú adókon folyt-e sugárzás Szolnokról, de a Béke-műsor közvetítését valószínűleg hosszabb ideig szüneteltették. 3 1956 márciusában a másik vidéki nagyadót, a balatonszabadi rádiótornyot is alkalmassá tették a Kossuth közvetítésére. Itt azonban nem működött műsorszerkesztésre alkalmas stúdió. 4 CSEH G. 2003. 23-24. pp. 5 Dr. Fazekas Zoltán visszaemlékezése. Készitette: Ferenczy Erika. 1991. 1956-os Intézet Oral History Achivuma 282/1-2. 204-212. pp. Fazekas állítását egykorú dokumentumok nem igazolják.
