Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Sümegi György: 1956 képtárából - a forradalom képei

eseményeket, a friss élményeket sűrítik. Zászlókkal felvonuló tömeget, épületek és tankok ellen harcolókat, a Sztálin-szobor szétbontását, Széna téri fegyvereseket ábrázolnak. Ovális formába foglaltan, pompei felirattal egy posztoló katonafigurát rögzít a sorozat utolsó rajza, amit négy sirató, tragikus asszonyarc vesz körbe. Borsos Miklós - a rajzsorozat tanulsága szerint - bizonyosan a forradalom mellett állhatott, hiszen rajzainak sodró lendülete, mármár romantikus hevülete egyértelműen ezt támasztja alá. (3. és 4. kép) 4. kép Borsos Miklós: 1956. október 25. papír, ceruza, 196x269 mm J.b.i: BMJ.j.l.: 1956. október 25. A szobrász Borsoson kívül nyilvánvalóan más képzőművészek is rajztömbbel a kezükben járhatták a pest-budai utcákat. Fényképen is megörökítették egyikőjüket. Gönczi Béla grafikusművész egy, a Ferenc kőrúton készülhetett fotón rajzoló nagybátyját, Gebhardt Béla építészt ismerte föl. Gebhardt kalapban, esőkabátban egy lámpaoszlopnak támaszkodva hátulról fenyegetően mered rá egy tank csöve - a legnagyobb felfordulás közepette is látható nyugalommal rajztömböt tart a kezében, és rajzol.

9 Gebhardt Béla fönnmaradt rajzain (október 26-november 7. között készültek) pontos vizuális leírását adja a Práter utca-Kilián laktanya-Nagykorút és Üllői út kereszteződése-Kisfaludy utca-Corvin ház-Práter és Kisfaludy sarok, Corvin ház és Kilián laktanya akkori állapotának. Nyugodtan mondhatjuk, hogy színes ceruzával élénkített rajzai állapotfelmérők, helyzet-bemutatók: a pusztítás képei elsősorban. A Borsos-rajzok tömegmozgást regisztrálnak, Gebhardt Béla pedig egy városrész, a forradalom fontos helyszíneinek állapotát, a város releváns képét rögzítette inkább.(5. kép)