Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Bartha Éva: Országos Történész Muzeológus Konferencia. Szolnok 2006. június 14-16.

készült kiállítás tablójáról kivetették Nagy Imre nevét. Felhívta a figyelmet arra, hogy amíg a fotó nem szerepel a történelmi segédtudományok oktatásában, addig nem kérhető számon alkalmazásának minősége sem. Balahó Zoltán (Magyar Nemzeti Múzeum) Nagy Imre mártír miniszterelnök Nemzeti Múzeumban lévő relikviáiról szólt, amelyek egy részét leánya, Nagy Erzsébet adta el a múzeumnak Ez a hagyaték hagyaték 129 tárgyi dokumentumból áll, amelyek tíz gyűj­teményben találhatók. Kiemelkedők a családi fotók, az emigráció és a hazatérés utáni időszak relikviái, valamint az 1953-1956 közötti tevékenységét dokumentáló iratok. Sedlmyer Krisztina ( Magyar Nemzeti Múzeum) a Pedrazzini-ing sorsáról, múzeumba kerülésének körülményeiről számolt be. Az adományozó Pedrazzini unokahúga volt, aki 2005. január 16-i adományozó levelében a Múzeumnak ajánlotta föl azt a kórházi inget, amelyben a Péterffy Sándor Kórházból hazaszállították Párizsba a neves fotóriportert. Fölvázolta azt az utat, amely során 1956-ban a forradalom kitörésének hírére Budapestre jött tudósítani párizsi újságját, majd megsebesült. Alakja kevésbé ismert, a sokszor mosott, jelentéktelen ruhadarabot viselőjének személye teszi páratlan emlékké. Pallós Lajos (Magyar Nemzeti Múzeum) a múzeum Éremtárában lévő 1956-os érmék kapcsán arra az érdekes momentumra mutatott rá, hogy a Kossuth címer használatára már az első naptól vannak adatok. A múzeumnak gazdag gyűjteménye van a legkülönfélébb vál­tozatokból, amelyek kivitelezésükben is sokfélék. Közöttük is az egyik legszebb az 1965­ben vásárolt címer, amelyet annak idején katonasapkán viseltek. Zombori István a szegedi Móra Ferenc Múzeumban fellelhető '56-os anyagok kapcsán felvázolta a forradalmi napok eseményeit, amelyeket fotókon örökítettek meg. Kiemelkedő esemény volt Swarcz Lajos fiatal áldozat méltóságteljes gyászünnepséggé vált temetése, amelyen Kossuth címert vittek a gyászolók. A tárgyi emlékek sorában fontos egy hányatott sorsú zászló 1956-os címerrel, valamint egy - a márianosztrai börtönévekben készült - szap­panból faragott kutya. Ihász István összegzésképpen utalt arra, hogy az elhangzott előadások, korreferátumok, a sokszínű vita is igazolta szándékukat, az eklektikus hozzáállás felmutatását 1956 történetéhez. A sokféleképpen megélt emlékezet még inkább szükségessé teszi a még fellel­hető dokumentumok gyűjtését, bemutatását. A Damjanich János Múzeum új konferenciaközpontjában tartott előadásokat követően a résztvevők megtekintették az ugyancsak újonnan kialakított korszerű műtárgyraktár-bázist és restaurátor központot a szolnoki kollegák szakavatott vezetésével. A harmadik nap délelőttjén pedig visszatérvén a főépületbe a Szolnoki Galériában, majd a Damjanich János Múzeum gazdag gyűjteményeiben kalauzoltak bennünket.

Next

/
Thumbnails
Contents