Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Bedő Gergely: A gödöllői vasútállomás és a királyi váró építésének fejezetei 1867-1874

Az 1870-es évektől kezdve egyre élénkebbé vált a gödöllői udvari élet. A kastélyban megfordult a magyar arisztokrácia színe-java, akik vagy a királyi vadászatokra, fogadásokra érkeztek, vagy a király hetenkénti fogadásaira. A király és a család rendszerint vonattal érkeztek Gödöllőre. Mikor megkezdték ott tartózkodásukat, a városi elöljáróság kivonult az érkezésükre. Ferenc József heti két alkalommal, hétfőn és csütörtökön kihallgatást tartott a budai palotában. Ezeken a napokon különvonattal indult reggel Gödöllőről és a délutáni órákban vissza is érkezett. A vasúti utazás igen fontos elemévé vált a gödöllői tartózkodásoknak. 1869-ben jött létre a Budai és Gödöllői várkapitányság, amely alá tartozott a kastély gondozása és karbantartása. Az udvar gödöllői tartózkodása alatt felmerülő költségeket a bécsi Főudvarmesteri Hivatal fedezte, ennek részére a kastélyt csak 1869. augusztus 29-én adták át. Ebben az időszakban az uralkodóház udvari utazásainál minden egyes vasúttársaságnak külön eseti szabályzata volt, melyet titkosan kezeltek, de ezek az idők folyamán többségükben elvesztek. 1870-ből ismert egy MÁV körözvény, mely kimondja, hogy a Pest-Hatvan vasútvonalon azokon az állomásokon, ahol a vonat tartózkodás nélkül halad tovább, a fővágányokat szabadon kell tartani, a váltók tökéletes csatlakozására pedig ügyelni kell. Az állomásfőnökök a főépületnél kötelesek várni az udvari vonatot. A távíró készülékeknek az udvari vonatok közlekedése alatt betöltve kell lenniük és folyamatosan szemüggyel kell őket tartani.

4 Az állomásokon leállították a vonatmozgásokat, tolatásokat is. Az udvari vonatokhoz mindig megbízható, gyakorlott mozdony- és vonatkísérő személyzetet rendeltek ki. A mozdony gőzsípját csak a feltétlenül szükséges esetekben volt szabad használni. Az udvari vonatok áthaladása elsősorban azokon a vonalakon és állomásokon volt nagy esemény, ahol ez ritkán történt meg. A Pest-Bécs és a Pest-Gödöllő útvonalakon ez rutinfeladattá vált. Gödöllőn is kialakultak a megszokott protokoll szabályok a királyi pár érkezésének alkalmából.

5 Őfelségéiket érkezésükkor a pályaudvaron Kapczy Vilmos főszolgabíró, Lénárd Pál csendőr százados és Egyed Lajos állomásfőnök fogadta- míg a kastély feljárójánál Ybl Lajos várkapitány, Deininger Imre királyi tanácsos, jószágigazgató, Pettera Hubert fővadászmester, Kallina Károly főerdőmester, Cserba Ferenc királyi járásbíró és Roth Alajos udvari ellenőr.

6 A Pest-Gödöllő közötti 34,4 km távolságot az 1875-ből fennmaradt udvari menetrend

7 szerint 49 perc alatt tette meg a szerelvény. A menetrend elsősorban arra szolgált, hogy az udvari vonatok közlekedése számára helyet biztosítson a vasút üzemeltetésében. Ezek a szerelvények csak az udvar igénye esetén indultak el és a menetrendnek köszönhetően nem okoztak fennakadást a vasútvonalon. Az udvari vonat közlekedtetése, tekintettel a különleges előírásokra, költséges volt. Az útiszámlák elszámolásának alapját a rendelkezésre bocsátott mozdonyok és vagonok száma képezte, melyet a megtett út arányában kellett a Főudvarmesteri Hivatalnak megfizetnie. A szállítási díjakról a MÁV viszonylag későn, csak 1889-ben adott ki rendeletet.

8 Az udvari utazások kényelme érdekében Pesten a Keleti és Nyugati pályaudvarokon, illetve Gödöllőn királyi várótermeket alakítottak ki. Ezekből a királyi várótermekből csak a gödöllői különálló épület, a többiek az állomásépülethez csatlakoztak. 4 RISNYÁKZs. 2000. 56. p. 5 FRISNYÁK Zs. 2000. 57. p. 6 RIPKA F. 1896. 162. p. 7 FRISNYÁK Zs. 2000. 60 p. 8 FRISNYÁK Zs. 2000. 62. p.