Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - G. Merva Mária: Fessier Ignác Aurél (1756-1839) a besnyői kapucinusoknál

törvénnyel, hogy a rendnek joga van élet-halál felett döntenie. Évtizedekig tartottak fogva embereket szörnyű körülmények között. Fessier feljelentést írt a császárnak. Megszüntették a kolostori börtönöket. Röpirataiban a kolostori élet visszaéléseire hívta fel II. József figyelmét, amelynek az lett a következménye, hogy elbocsátották a kapucinus rendből. Migazzi bíbomok bírói széke elé állították. El akarták távolítani Bécsből, és Besnyőre akarták száműzni. 1782. október 2-án kellett volna a besnyöi kolostorba bevonulnia büntetésből, de az utolsó pillanatban II. József megmentette ettől, parancsot adván, hogy Fessier maradjon Bécsben és látogassa az egyetemet.32 Teológiai doktorrá avatták. 1784-től Lembergben a keleti nyelvek és az ószövetségi hermeneutika tanára Martinovics Ignáccal együtt. Martinoviccsal egyszer magyarországi látogatásra jött haza. Akkor ismerkedtek meg Kazinczy Ferenccel, aki így írta le első benyomását erről a találkozásról a Pályám emlékezetében: „.. .a két vendég belépe, egyike kisded, húsos, barna, kopaszodó, másika magas, orras, s oly színű arcában, mint kapucinusi színű kabátja, ez hallgató, amaz beszédes. Nem érzem magam az első felé vonatni, a másikától, Feszlertől, vissza is tolódtam."

33 1791-ben áttért az evangélikus vallásra. Berlin után Szentpéterváron: élt, ott is halt meg. Bár egyéni körülményei és általános művelődési viszonyaink miatt német író lett, a magyar hazának így is ragaszkodó fia maradt: Attiláról (Attila, König der Hunnen. Boroszló, 1794), Mátyás királyról (Mathias Corvinus. Boroszló, 1793-1794) írt történelmi regényeket. Mint történetíró is annyi lelkesedéssel és odaadással tárgyalta nemzetünk múltját, hogy ebben a magyar nyelven alkotó írók sem múlták felül. Összefoglaló művet írt Magyarország történetéről, amely német nyelven tíz kötetben jelent meg Lipcsében 1812 cs 1825 között: Die Geschichte der Ungarn. Nagy elterjedtsége következtében Fessier munkája sok magyar és külföldi írónak szolgált forrásul.

34 A 19. században a magyar regény megszületésének időszakában az írók a nemzeti történelem témakörében kevés ismerettel bírtak, mert nem álltak rendelkezésre magyar nyelvű történeti munkák. Fessier műve ,,jó ideig egyetlen elvi alapon álló, értékelő rendszerezés, mégpedig a romantikus történetszemlélet módszereit érvényesítő munka. Az egyéni szorgalom és tehetség mellől azonban hiányzott a felkutatott forrásanyag, az értékelő részlettanulmányok, melyek csak Magyarországon készülhettek volna, beleilleszkedve a magyar kulturális fejlődésbe."

35 A rövid máriabesnyői tartózkodás meghatározó volt Fessier Ignác életében. Itt érték olyan hatások, elsősorban olvasmányélmények formájában, amelyek megváltoztatták addigi világnézetét, naiv hitét. Kora gyermekségétől fogva misztikus vallásosságban nevelkedett s tizenhat éven át szentnek Készült. Kamaszkorban volt, amikor Besnyőre került, olvasmányok, személyiségek még erősen hatottak rá, befolyásolni tudták világképét, meggyőződését. 18-19 éves korában élt Besnyőn, 50 év elteltével írta meg önéletrajzát, és még ennyi évvel később is pontosan emlékezett arra, hogy milyen könyveket olvasott a kapucinus kolostorban. Ez is azt bizonyítja, hogy meghatározóak voltak számára az itt töltött évek. A korra is jellemző, hogy a bigottan katolikus fiatalember szellemi fejlődésére éppen egy lutheránus úr, báró Podmaniczky volt a legnagyobb befolyással. Besnyőn Fleury és Mu32 HOLÉCZY M. é. n. 7. p. 33 KAZINCZY F. 1979. 287-288. pp. 34 VISZOTA Gy. 1900. Az állami főreáliskola] tanár Kisfaludy Károly Iréné c. darabját hasonlította össze Fessier művének megfelelő fejezetével, és megállapította, hogy az író történeti tárgyú drámáinak többségét Fessier olvasmányosan megírt történelmi munkája alapján írta. Azt is hozzáteszi, hogy a 19. század közepéig Fesslertöl tanultak a magyar költök magyar történelmet, tehát Fessier nagy mértékben hozzájárult költőink nemzeti érzelmeinek fejlesztéséhez. - PAPP Z. 1928. is kimutatja, hogy a magyar romantikus történelmi dráma (Kisfaludy Sándor és Károly, Katona József, Vörösmarty Mihály, Kuthy Lajos, Szigligeti Ede), a romantikus történelmi regény (Czuczor Gergely, Jósika Miklós, Wesselényi Miklós) Fessier romantikus történetszemléletén alapul. 35 WÉBERA. 1959.,1Í98 77-78. pp.