Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Szvitek Róbert József: Egyházi élet a kiskomári várban a 17. században

Kanizsai Pálfi János és a presbitérium tagjai további, a hívek életét szabályzó pontokban is megállapodtak. Nardai Mátyás seregbíró 1635. július 2-án kilenc pecséttel megerősített iratot vitt a lelkészhez, amelyben megtiltották és büntetés alá vonták a káromkodást, a vasárnapi és más ünnepekkor végzett munkát. Tilos volt vasárnap a fő prédikáció alatt, más napokon pedig este 8 óra után a kocsmában bort árulni.

76 A püspök kiskomáromi tartózkodása idején, 1634. július 18-1637. július 8. között naplót vezetett, amelybe minden olyan esetet bejegyzett, amelynek során a presbitériummal együtt meghozott törvényeket áthágták. Ezek a legtöbb esetben egymás közti viták és káromlások, házasságtörések, házasságon kívüli kapcsolatok voltak. Mellettük a várban történt egyéb eseményeket is közölt. Tekintélyénél fogva befolyást tudott gyakorolni a katonai bíráskodásra is. 1636. augusztus 1-én halálra ítéltek egy öreg hajdút, mert elaludt az éjjeli őrségben. Kanizsai megmentette az életét és elérte, hogy büntetését pálcázásra változtassák.

77 November 28-án Horváth János katona ifjú fia több csintalanság elkövetése után éjjel pisztolyokat lopott és a várat megmászta. Egy jégveremben találtak rá, és az összeült törvényszék ítélete értelmében felakasztották.

78 Hegedűs János, aki özvegy Karosi Gergelynét teherbe ejtette 1635. augusztus 26-án nyilvánosan megkövette a gyülekezetet, és megígérte, hogy az asszonyt feleségül veszi. Miután visszafogadták az egyházba, Keszthelyre szökött a házasságkötés elől. Tettéért elítélték, és a vár Iszkider nevű tömlöcébe zárták, ahol a török rabokkal összeszövetkezett, megígérve nekik, hogy közéjük áll. A tömlöc falát kibontva december 24-én a palánkon leereszkedve akartak megszökni, de észrevették és kettő kivételével elfogták őket. Hegedűst mint árulót és pribéket december 31-én karóba vonták.

79 A 1 582-ben elvégzett Gergely-féle naptárreform magyarországi bevezetésének késését mutatja, hogy 1636. március 27-re Sárkány főkapitány behívatta a várba a környező falvak képviselőit, mivel azok az új és ó kalendárium szerinti húsvéton kívül még egy harmadik húsvétot is meg akartak ülni. A vajdák és Puscrfy Mihály Somogy megye szolgabírája jelenlétében a főkapitány megparancsolta nekik, hogy az új kalendárium szerint üljék meg az ünnepeket.

80 A Gergely-naptárt a református falvak mellett a katolikusok sem akarták elfogadni. Ezt a kérdést Jakusich György veszprémi püspök (1637-1642)

81 Sárkány István főkapitányhoz hasonlóan szintén próbálta megoldani: 1642. február 6-án utasította Bessenyei István kiskomári főkapitányt, hogy hivassa magához a somogyi papokat és licenciátusokat, és bírság terhe mellett kötelezze őket az új naptár használatára. A megbízást Bessenyei sem tudta végrehajtani. A régi naptár használata továbbra is általános maradt Somogyban és Baranyában.

82 1636. február 27-29. közé a püspök újra részzsinatot hirdetett Kiskomáromba, amelyen 23 lelkész mellett részt vett ákosházi Sárkány István is.

83 Mivel a zsinat az egyházi bíróság legfőbb fóruma volt, ezen került sor a házassági perek kivizsgálására és megoldására. ítéletet hoztak Csabai György tizedes ügyében. Felesége elszökött tőle, de nem váltak el. A tizedes újra megnősült, így bigámiát követett el. A zsinat elválasztotta régi feleségétől, de kötelezték őt és új feleségét, hogy a gyülekezetet megkövessék, amelyre március 21-én került sor, miután március 9-én, valószínűleg azért, mert nem tartottak bűnbánatot, a püspök kiátkozta 76 Anyakönyv fol. 181.; RÉVÉSZ K. 1892. 431. p.; THURY E. 1998. 320. p. 77 Anyakönyv fol. 186.; RÉVÉSZ K. 1892. 436. p. 78 Anyakönyv fol. 187.; RÉVÉSZ K. 1892. 437. p. 79 Anyakönyv fol. 184.; RÉVÉSZ K. 1892. 434. p. 80 Anyakönyv fol. 185.; RÉVÉSZ K. 1892. 435-436. pp. 81 Rövid életrajzát Id. PFEIFFER .1. 1987. 28-29. pp. 82 MOLNÁR A. 2003. 160-161. pp. 83 Jegyzőkönyv fol. 366-367.