Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

VI. Könyv- és folyóiratszemle - Deák Antal András-Amélie Lanier: Széchenyi István és Sina György közös vállalkozása (Kerényi B. Eszter)

Deák Antal András-Amelie Lanier: Széchenyi István és Sina György közös vállalkozása Kerényi B. Eszter A L'Harmattan Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot „A múlt ösvényén" sorozat 12. kötete, amely minden részletre kiterjedő képet ad „a legnagyobb magyar" és a görög bankár ellentmondásos kapcsolatáról. Kevesen vannak vele tisztában, hogy önmagában kevés lett volna Széchenyi elképzelése a Lánchídról vagy a vasútról, ha nem kap támogatást a kor egyik legjelentősebb és legbefolyásosabb bankárától. A szerzők az első részben az alapvető, nem nélkülözhető ismereteket tárják elénk, hogy a tanulmány többi részének megértése jobban sikerüljön. így Széchenyi és Sina kapcsolatának milyenségéről, a korabeli részvénytársaságok működéséről és Széchenyi István közlekedési elképzeléseiről nyerhetünk információkat. A második részben közös vállalkozásaikkal ismerkedhetünk meg. így elsőként a legismertebb és talán a legfontosabb közös munkával foglalkoznak a szerzők: a Lánchíddal. A terv ötletének megfogalmazódásától kezdve a híd felavatásáig követhetjük nyomon az eseményeket, elmerülve például az építőanyagok és a részvények témájában. Alapos, minden részletre kiterjedő tanulmány, mely ugyanakkor hallatlanul izgalmas is. Talán kevesek előtt ismert, hogy Széchenyi vasúttal kapcsolatos elképzeléseit Sina ugyancsak támogatta. A Lánchíd építése és a vasúti vállalkozás szinte egyidőben, sokszor egymással összefonódva zajlott. A harmadik, szintén kevéssé ismert terület, a Duna-Tisza csatorna terve, amely végül, bár nem Sinán múlt, nem valósult meg. A második rész utolsó fejezete napjaink egyik hazai természeti problémájának, a Tiszai árvízvédekezésnek a megoldási lehetőségét keresi. A könyv utószava, amely a „Magyarország 1840 és 2004 - a mobilitás és annak ára" címet viseli, elsőre talán meghökkentőnek és merésznek tűnik, de komolyan elgondolkodtat, és segít, hogy a dolgokat ne csak részleteiben, hanem a maguk teljes egészében, összefüggéseiben lássuk. Az utószó a nagyon alapos és kiváló kötet méltó megkoronázása. Mindenképp meg kell még említeni, hogy a Függelék eddig nehezen elérhető fontos dokumentumokat tesz hozzáférhetővé: így a Tiszavölgy szabályozására kötött „Szerződvény"-t, valamint Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási tervét. Mindezt a könyvben említett reformkori személyiségek rövid életrajza egészíti ki. Igazi csemegének számít a képjegyzékben található három korabeli térképmelléklet, amely Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási elképzeléseit mutatja. A könyvet (a kivitelezést is beleértve) csak dicsérni lehet, igényes, alapos munka, amely komoly kutatásokon alapul. Mindazoknak ajánlható, akik a korszakkal alaposabban foglalkoznak vagy mélyebben érdeklődnek iránta.