Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

VI. Könyv- és folyóiratszemle - A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti Tanulmányok. Studia Historica 8. (Hajdú Ildikó)

harcot." A szerző a Szeged-alsóvárosi egyházközség szervezésén, az alapszabály megalkotásán, valamint a képviselőtestület megalakulásán keresztül mutatja be az 1919-1922 között létrejött egyházközségek típusát, autonóm törekvéseiket. A várostörténeti, helytörténeti munkák mellett másik nagy csoportot alkotnak az átfogó, nagyobb régiót - jelen esetben a Délvidéket - érintő történettudományi munkák, amelyek a regionális kapcsolatokra, összefüggésekre helyezik a hangsúly. Marjanucz László a Délvidék két „egymással rivalizáló, de egymást jól kiegészítő partnere", a régió vezető polgári/tőkés centrumai, Szeged és Temesvár fejlődését, gazdasági kapcsolatait tárgyalja. Szeged mint regionális elosztó, kereskedő és kulturális központ erősödött meg a polgári fejlődés időszakában, míg Temesvár ipari központként gyors urbanizációs fejlődésnek indult. Halmágyi Pál a Temesvár mellett lezajlott II. világháborús hadi eseményeket és ennek előzményeit írja le, s ezzel rávilágít a régióban, Szeged és Makó térségében végbement mozgásokra. Nagygyörgy Zoltán már számos tanulmányban foglalkozott Horgos történetével, munkái azonban eddig jobbára csak szabadkai, újvidéki tudományos folyóiratokban jelentek meg. Ebben a kötetben pedig a Horgos melletti Kamaráserdő történetéről értekezik. A Tisza árteréből kiemelkedő terület az emberi élet, megtelepedés számára mindig fontos helyszínnek számított, legjelentősebb korszaka azonban a 18. századdal vette kezdetét a privigyei nemesi származású Kárász család letelepedésével. A család utolsó, híres műgyűjtő hírében álló tagjától, Kárász Gézától került a terület árverésen Ormódy Béla miskolci születésű szegedi nagykereskedő és bankár tulajdonába az 1800-as évek második felében. Ormódy nevéhez fűződik a Horgos melletti birtok, a később Kamaráserdő néven elhíresült terület megszervezése, ahol a tisztviselők üdülője megépült. Kiépítése, villák számára történő felparcellázása Tisza Lajos szaktanácsaival számos nemes és híres személyt vonzott, főként a Szeged-Szabadka-Fiume vasútvonal megépülésével, amely Horgost is érintette. Virágkorát mégis csak fél évszázadig élhette, amelynek Trianon vetett véget, előidézve végleges elnéptelenedését, majd eltűnését, mivel Magyarország határain kívülre került. Míg a muzeológia tárgykörébe tartozó tanulmányok a Studia Historica előző, 7. kötetében még önálló fejezetben jelentek meg, a 8. kötetben mindössze egyetlen tanulmány képviseli a gyűjteményi anyag feldolgozását. Katkóné Bagi Éva, jelen kötetben a szegedi zászlók témájához kapcsolódó kutatásainak újabb eredményeit mutatja be. A Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményét a szakmai közvélemény már 2002-ben megismerhette a gyűjteményes kiállítás és a hozzá kapcsolódó katalógus nyomán. Katkóné újabb vexillológiai tanulmányában a millennium idején működött szegedi szervezetekkel foglalkozik társulati jelképükön keresztül. A kötet tanulmányai között módszerében egyedül áll Fári Irén elsődlegesen statisztikai adatok elemzésére épülő tanulmánya, amely a két világháború közötti iparos szülők gyermekei által preferált foglalkozásokat, tanulási stratégiáikat elemzi. Adatait „az összes szegedi középfokú iskola, szakiskola, és iparostanonciskola értesítői, évkönyvei, valamint a témáról szóló összefoglalók „statisztikák" alapján - az 1930-3l-es tanévtől a Statisztikai Hivatal által alkalmazott besorolási szempontok szerint - állította össze. Kutatásai alapján kiderül, hogy az iparos szülők többsége továbbra is valamilyen iparos szakmát választott gyermekének, de a gyerekek iskolázottsági szintje már magasabb volt, mint szüleiké, az „új technika és a városfejlődéssel járó új szükségletek sokrétűbb és specializáltabb" iparai „tanultabb iparosokat" kívántak meg. Medgyesi Konstantin 2001-2002-ben Makón készített interjúi alapján a helyi politikai átalakulásoknak a város lakóira gyakorolt hatását mutatja be. A makói Szent István-szobor felállítási helye körül kibontakozó vita kapcsán a közszereplőkkel készített interjúkból kiderül a vezetők alapvető, egymással szembeni konfliktusa, nézeteik eltérése.