Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
VI. Könyv- és folyóiratszemle - Vanitatum vanitas. Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Peterdi Vera)
A fejezet utolsó egysége a Kárpát-medencei üvegmüvesség 16. századig tartó időszakának összegző áttekintése, történeti források és régészeti leletanyag felhasználásával. A Pannónia provinciában előforduló üvegtípusok besorolásához a klasszikus régészeti korszakolást használja a szerző, és példaként is az első időszak rendszeresen idézett darabját mutatja be, a „római üveget", a szekszárdi „vas diatrétumot". Én mindenképp maradnék az idézőjelnél, s talán az eredeti írásmódnál is: a ,Vasa diatréta' egyértelműbben utal az edényre, és áttört díszítésére. A népvándorlás kori népek, s ezen belül a magyarok üvegtárgyai jellemzőiként emeli ki, hogy azok perzsa, s még gyakrabban bizánci eredetűek. Hangsúlyozza, hogy Magyarország szoros, egészen a 13. századig tartó bizánci kapcsolatainak következménye a keleti típusú mécsesek és az ún. golyvás palackok elterjedése hazánkban. Ettől a változásokat elindító évszázadtól kezdve azonban a német és a velencei (ilyen sorrendben!), azaz a nyugati befolyás dominánsabb. Gondoljunk a magyar kolostori hutákon keresztül érvényesülő délnémet bencés apátsági huták közvetítő szerepére a Waldglas-hagyományokban 23 , illetve az ablaküveg-festésben és alkalmazásban. (Az országba először betelepített szerzetesek bencések voltak)! 14-15. századi kolostori hutáink az ásatások tanúsága szerint a pálosokhoz kötődnek. Szórványos régészeti bizonyítékaink vannak arra is, tárja fel Veres László, hogy már a 13. századtól léteztek világi, közcélokra (nemesek, polgárok) termelő városi hutáink is, valós igényeket kielégítve. Történeti forrás tudósít felvidéki, már a 13-14. században létező bányavárosi hutákról Körmöcbánya és Teplice körzetéből. A szerző még Erdélyben is valószínűsíti ilyenek működését. A 14. századtól új technológiai megoldások segítik az üveggyártás fejlődését. Régészeti és történeti adatok egyaránt igazolják öblösüveggyártás és üvcgkereskedelem létezését is. A velencei üveg magyarországi térhódításában főként politikai okok játszottak szerepet - állapítja meg a kötet írója. A 15. századtól (európai viszonylatban is korán!) már a magyar huták addigra létező mindhárom típusa (városi, erdei, bányavárosi) képes volt velencei modorú üvegek gyártására, amelyben - a szerző által meghivatkozott források bizonyítják - az időközben (igaz, csak átmeneti időre) letelepedett itáliai mesterek jelentős szerepet játszhattak. A harmadik fejezettől kezdve lehetetlenség még ilyen sűrítetten is összefoglalni az egységek tartalmát. Az üvegmüvesség fő korszakát (16-19. század) előbb történeti, majd lokális és számtalan tematikai csoportosítási elv alapján részletesen elemző fejezetek olyan körültekintően árnyaltak, adatgazdagok, hogy még vázlatos ismertetésük is nehézségbe ütközik, így inkább csak egy-egy olyan elemet, kérdéskört emelek ki belőlük, amelyhez megjegyezni valóm van. A szerző jó arányérzékéről és szintetizáló képességéről tesz tanúbizonyságot, hogy a korszakváltó és európai kitekintésű bevezetőket rendkívül lényegretörően rövidre szabja, a témakibontások azonban nagy terjedelműek, aprólékosan magyarázók. Emiatt viszont néhány alfejezetet, ahol egymástól viszonylag jól elkülöníthető témacsoportok következnek egymás után, én tovább bontottam volna a könnyebb áttekinthetőség kedvéért. így például a 4. fejezetben a huták felszereltségét tárgyaló résztémát külön választottam volna az üvegkészítés technikájától. A 3. fejezetben a lokális váltást egyértelműbben lehetett volna jelezni: az első, európai körképet adó rész után már csak a magyar üveggyártásról esik szó a többi fejezetegységben. Ezért az „Üvegkészítő központok a XVI-XVII. században" címet érdemes lett volna „a Kárpát-medencében" helymegjelöléssel kiegészíteni. Az európai áttekintéshez még valamit: a szerző logikusan megvilágítja a fúvott és a kristály stílus (Borsos Béla szakterminológiája) váltásának okait, körülményeit, a kristálymetszés jelentőségét.
