Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

V. Kárpát-medencei körkép - Zombori István: Évszázados történet - Thaly és Rákóczi 1906-2006. Kiállítás a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában

Évszázados történet - Thaly és Rákóczi 1906-2006 Storocná História - Thaly a Rákóczi 1906-2006 Kiállítás a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában Zombori István Pozsonyban a hajdani zsoldosvezérröl, Zsizskáról elnevezett utca 18-as számú műemléképületében található a vár alatt a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, amely a Szlovák Nemzeti Múzeumhoz tartozó intézmény. A 2002-ben létrejött múzeum feladatának tekinti a mai Szlovákia területén található magyarság emlékeinek gyűjtését és kiállításokon, illetve kiadványok segítségével történő bemutatását. Természetesen a múzeum lelkes munkatársai minden igyekezete ellenére sem teljesítheti ezt a feladatát a teljesség igényével, de munkájuk számos olyan kiállítást, kiadványt eredményezett már eddig is, amely fontos adatokkal gyarapítja a magyar múlt emlékeit. Közéjük sorolható a magyarországi Rákóczi kutatás és a kuruc hagyományok föltárásában meghatározó szerepet játszó Thaly Kálmán (1839-1909) személyéhez köthető kiállítás is. A jeles történetíró személyiségéről és munkásságáról az elmúlt időszakban viszonylag keveset lehetett hallani, amelyben nyilván az is közrejátszott, hogy a kommunista korszakban sem Thaly személye, sem az általa megrajzolt fejedelemkép nem volt kívánatos. Ráadásul az illetékes magyar kultúrpolitika egyáltalán nem tekintette feladatának, hogy a Thaly közreműködése nyomán nagy nemzeti fölbuzdulással 1906-ban hazaszállított Rákóczi hamvak olyanfajta kultusznak legyen része, amelyet Thaly Kálmán indított el. Hozzájárult ehhez az is, hogy a száműzetésből, „idegenből" hazaszállított hamvak (II. Rákóczi Ferencé, valamint édesanyjának, Zrínyi Ilonának és Rákóczi hűséges társainak, Bercsényi Miklósnak, Eszterházy Antal tábornoknak, Sibrik Miklós udvarmesternek) nagy nemzeti ünneplés közepette tértek haza. Nem ők és nem a millenniumi korszak lelkes hazafiai tehettek róla, hogy 1918 után ezek a hamvak ismét „ idegenbe " kerültek. Thaly Kálmán munkássága folyamán 1881-től - mint Debrecen város országgyűlési képviselője - II. Rákóczi Ferenc személyével, illetve a kuruc szabadságharc történetével foglalkozott és e tevékenysége nagyszámú publikációban öltött testet. Thaly Kálmán életének jelentős részét Pozsonyban, illetve Budapesten töltötte. Tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak, valamint a Századok történelmi szerkesztőségének, mint alapító tag. Amikor 1909-ben meghalt, végrendelete értelmében az őt 1903-ban díszpolgárává választó Debrecen városára hagyta pozsonyi és budapesti lakásának tárgyait, elsősorban bútorokat, könyvtárát, valamint egyéb személyes tárgyait. Ezek az anyagok ma is a debreceni múzeumban találhatók. A Pozsonyban látható kiállítás a debreceni Déri Múzeum, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, a kassai KeletSzlovákiai Múzeum, valamint a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának együttműködése révén jött létre. A kiállítás a múzeum két emeleti termében volt megtekinthető, 2006. decembere és 2007. márciusa között. Az itt látható bútorok - Thaly Kálmán íróasztala, székei, szekrénye, - illetve a lakás részét képező több relikvia, kitüntetés, szobor illetve a Thaly Kálmánné és más személyiségeket ábrázoló festmények, bepillantást adnak egy jellegzetes, 19. század második felére jellemző pozsonyi, illetve budapesti polgári lakáskultúrába. Ezen túlmenően képet adnak egy tekintélyes tudós otthonáról, ahol számos tudományos mű született. A kiállításban való eligazodást megkönnyíti a 8 oldalas, színes leporelló, amely magyar, illetve