Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

IV. Kiállítások - Huszár Zoltán: Németek Magyarországon - Magyarok Németországban. Európai életutak

lása egyben az uralkodói jogfolytonosságot is jelentette az utószülött V. László számára. Helena Kottaner kockázatos tettét „Emlékezetes dolgok" címen később megjelent írásában hagyományozta az utókorra. E leírás egyben a legrégibb német nyelvű szöveg, amelyet asszonyi kéz írt. A Haller család története a 15-16. századba kalauzolja az érdeklődőket. ,,A nürnbergi kereskedők, akik magyar nemesek lettek" jelentős szerepet játszottak a kor gazdasági kapcsolatainak kiépítésében. Legtöbbre Peter Haller vitte a családban, akit Nagyszeben (Hermanstadt) polgármesterévé és szász gróffá is megválasztottak. Heltai Gáspár (Kaspar Helth) (1510-1574) a reformáció korának kiemelkedő erdélyi személyisége, aki Bibliai fordításával, az első magyar nyelvű szépirodalmi mű, a Száz fabula, az első magyar nyelvű naptár megjelentetésével, nyomdászati tevékenységével beírta magát a magyar művelődéstörténetbe. Találóan Heltai Gáspár az „A német, aki megalkotta az írott magyar nyelvet. " Toldy Ferenc (Hans Karl Joseph Schedel) (1805-1875) tevékenysége a 19. században, a reformkorban kezdődött és a Monarchia időszakában fejeződött be. ,,A német, aki megalapozta a magyar irodalomtörténet-írást" érvényt és elismerést akart szerezni a magyar irodalomnak mindenütt Európában. A pesti egyetemen a magyar nyelv és a magyar irodalom professzora kinevezésig jutott, német anyanyelvű Toldy élete utolsó éveiben munkásságáért évjáradékot kapott: a ,,nemzet ajándékát". ,,A német mérnök, akiből magyar nagyiparos lett" a 19. századi magyarországi Gründerzeit kiemelkedő személyisége. A bajorországi születésű Mechwart András (Andreas Meclnvart) (1834-1907) a budapesti Ganz Gyár mérnökeként 1874-ben a kemény héjú öntvényhenger feltalálásával forradalmasította a malomipart, aminek eredményeként azóta hófehér lisztet lehet őrölni. Az általa irányított gyárban készült vizi turbinák iránt Amerikából is érdeklődtek. A nagy szilárdságú vasúti kerekek pedig a hazai és a külföldi vasúti közlekedésben játszottak fontos szerepet, hasonlóképpen az általa alapított vagongyár termékei is. A konszern vezérré lett Mechwart szociális érzékenységéről és kultúrapártolásáról is tanúbizonyságot tett. A Lőw család (1795-1876) tagjai három generáción át ,,Harangöntők, akik Magyarországom keresték boldogulásukat". A családi hagyományt Johann Löw alapította meg azzal, hogy 1820-ban útra kelt, valószínű az ismert „Ulmer Schachtel"-lcl Bécsbe, hogy onnét tovább vándoroljon Budára. A Tabánban sárgaréz- és harangöntőműhelyt nyitott, amely vállalkozást fia, Móric, majd később unokái is tovább vittek. A becsületes, szorgalmas munka eredményeit a család 1875-76-ig élvezhette, mert ekkor a Duna árhulláma helyrehozhatatlan károkat okozott a műhelyben. Az utódok ezt követően alkalmazottként és hivatalnokként dolgoztak tovább Magyarországon. A magyarok életét soha sem volt könnyű megédesíteni. Egy német vállalkozónak azonban ez sikerült. Stühmer Frigyes (Fridrich Stühmer) (1843-1890) 1868-ban Flamburgból indult el, hogy a magyar fővárosban a bonbonkészítés meghatározó személyiségévé váljon. „A német gyáros, aki megédesítette a magyarok életét" üzemének termékét, a „Stümit" világhírű magyar kultúrkinccsé és exportcikké fejlesztette. Eötvös Loránd (1848-1919) neve és munkássága nemcsak Magyarországon ismert, hanem a nagyvilágban is tisztelettel adóznak fizikusi teljesítménye előtt. Tudományos pályájának alakulásában meghatározó szerepe volt a heidelbergi egyetemen töltött időszaknak. Franz Neumann professzor útmutatásai meghatározóak voltak a fiatal kutató számára. „ 7o7e tanultam meg, miként kell feltenni egy kérdést, hogy a természet válaszolhasson rá. " - vallotta a tanítvány. O az ,,A magyar fizikus, akit Heidelberg ihletett meg". A tudós professzor később a göttingeni egyetem Beneckc-díját és a Porosz Tudományos Akadémia tagságát is elnyerte.