Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
III. Új szerzemények - Nagy Ádám: A szegcdi királylátogatási aranyérem hazatért
Szeptember közepére a királyi bizottság műszaki osztályának véleménye és a királyi biztos javaslata alapján a város megrendelte az érmeket. 10 Az érmek megjelenéséről közvetlenül az esemény előtt jelentek meg hírek újból, az árakat is közölve és egyéb emléktárgyat is reklámozva. 11 Még egy különös mozzanata van a királylátogatási érem ügyének. Pósz Alajos végül is egyedüli készítő és forgalmazóként kapta meg az engedélyt. Mégis az október 13-i újságban Politzer Sándor ékszerész egy saját készítésű érmet hirdetett: „A csinos érmeken a városi ház és a kálvária-kápolna sikerült rajzolatai láthatók, 1883-ik év október 16. körülírással. " 12 A királylátogatással kapcsolatosan városi közgyűlést első alkalommal szeptember 1-én tartottak. Pálfy Ferenc polgármester fölolvasta Tisza Lajos levelét, amelyben értesítette a város közönségét, hogy: „O császári és apostoli király Felsége... a várost a rekonstrukció eredményének megtekintése végett a folyó évi október hó első jelében legmagasabb látogatásával szerencséltetni fogja." Vass Pál főjegyző elégedetten nyugtázta az immár megerősített hírt, s megfogalmazta valószínűleg mindannyiuk érzését : „...négy évi szakadatlan munkásság után méltán lelkesedéssel tölt el, hogy e látogatás egy nagy mű záróköve..."^ A királylátogatás pontos dátumát (október 14-15-16.) és részletes programját csak később, október 2-án közölték. 14 A szeptember 4-i közgyűlésre kialakult a látogatás részletesebb műsora és a rendre alakuló bizottságok tevékenységi köre. A műsor három főpontja, a királyi jelenlét mellett természetcsen csak „önálló epizódok" lehettek: 1. fogadás, bevonulás, 2. az állandó színház megnyitása, bál, 3. a Somogyi-könyvtár megnyitása. Ennek megfelelően egyre több hír látott napvilágot a szükséges teendőkről. Kialakult a bevonulás útvonalterve, közölték az egyes bizottságok és a fogadásra hivatalos egyesületek küldöttcinek névsorát, meghívókat küldtek a szomszédos megyék és városok törvényhatóságaihoz. Az arad-csanádi vasúti igazgatóság bejelentette, hogy „...a király Szegedre jövetele alkalmából Aradról és a többi közbeeső állomásokról kéjvonatot indít Szegedre és vissza leszállított helyárakkal. Még kb. egy hónap állt rendelkezésérc a szervezőknek, hogy mindent alaposan átgondoljanak és előkészítsenek a fogadásra. Nagy gondot jelentett a beszállásolás megszervezése. A királyi lakosztály kialakítására a városháza melletti bérházban került sor. Bebútorozására érdekes módon budapesti cégektől rendeltek: Bamberg F. kárpitostól bútorokat és függönyöket, Flardthmuth L. C. gyárostól kályhákat, 16 Testory fővárosi fémgyárostól pedig remek díszércmüveket. 17 Külön figyelmet fordítottak a város díszítésére (zászlók, lobogók, girlandok), összehangolva a magán és hivatalos díszítést, díszkapuk, obeliszkek állítását (14 db), valamint 8 tribün helyét jelölték ki. Az ünnepély küszöbén (okt. 13.) a kirakatokban nemzetiszínű szalagok jelentek meg, „Éljen a király" felirattal. A tűzijáték elkészítésére vállalkozó Ulrich budapesti „tűzművész" szeptember 22-én tartott szemlét. Fontos feladat volt a bevonulás útvonalának a meghatározása, az útvonal rendjének fönntartása, valamint az útvonal mentén a nézőközönség számára kialakítandó helyek kijelölése, elkészíttetése. A tribünökre különböző árú jegyeket bocsátottak ki. Az e kérdéssel foglalkozó bizottság tagjai különféle 10 SZN 1883. szept. 13. 2-3. pp. 11 SZN 1883. okt. 12. 2. p.; okt. 13. 5. p 12 SZN 1883. okt. 13. 4. és 5. p. 13 SZN 1883. szept. 4. 2. p. - Ismét említeni kell, hogy természetesen minden alkalommal számos más eseményről és történésről tudósítottak az újságok, sőt sokmindenről polemizáltak is egymás között. 14 SZN 1883. okt. 2. 2-3. pp. 15 SZN 1883. szept. 7. 2. p. 16 SZN 1883. szept. 15. 2. p. 17 SZN 1883. okt. 20.