Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

III. Új szerzemények - Nagy Ádám: A szegcdi királylátogatási aranyérem hazatért

A szegedi királylátogatási aranyérem hazatért Nagy Adám Szeged életének máig ható, korszakos jelentőségű eseménye zajlott le 1879. március 12-én, amikor a Tisza áradása, a „nagy víz" szinte teljesen eltörölte a föld színéről a várost. A katasztrófára Európa szerte nagy részvéttel tekintettek és az árvízkárosult város megsegítésére gyűjtéseket is szerveztek. A romba dőlt városba maga a király, I. Ferenc József már március 17-én személyesen ellátogatott. Az uralkodó minden tekintélyét latba vetve azonnal intézkedett az újjáépítés megkezdéséről, amiben bizonyára szerepe volt a helyszínen tapasztalt óriási pusztulás megrendítő látványának. Az országos középítészeti tanács elnökét, gróf Tisza Lajost a munkálatok királyi biztosává nevezte ki, aki június 15-én megérkezett Szegedre, s rögtön hozzá is kezdett a nagy munkához. A kormány, az országgyűlés számos törvényt hozott az újjáépítésről, kötvényt bocsátottak ki, stb. Nem csoda tehát, hogy a komoly erőkkel megkezdett újjáépítés első, valóban új időszámítással fölérő jelentőségű szakaszának befejezésekor, 1883 nyarán nagy lelkesedéssel várták a király újbóli látogatását Szegeden, aki legutóbb csak a romokat láthatta.

1 Egyre jobban kibontakozott az új, a modem város képe. Az újságok, a Szegcdi Napló és a Szegedi Híradó, néha ugyan különböző megvilágításban, de rendszeresen tájékoztatták Szeged népét a tervekről, azok alakulásáról, s a megvalósult részletekről. Július közepétől pedig már szárnyra kaptak a bizonytalan hírek Őfelsége látogatásáról, „egyelőre merőben kombinációknak" tartva azokat. Valószínűleg azonban kiszivároghatott, hogy Tisza Lajos, az építkezés királyi biztosa még július elején levelet írt az uralkodónak, s kifejezetten meghívta Szegedre. Azután Bécsben is járt, és augusztus elején érkezett ismét a városba. 0 hozta a hírt, hogy I. Ferenc József, ő császári és királyi felsége elfogadta a meghívást, talán szeptember végére. Ettől kezdve az újságok a legapróbb részletekről is mindennap rendszeresen tudósítottak. Már ekkor ún. „polgári bizottság" alakult, amelynek vezéralakjai rögtön szűkkörü megbeszélést tartottak a felsővárosi kaszinóban.

2 A király fogadtatását rendező nagy bizottság néhány nappal később, vasárnap ülésezett. Itt el is döntötték, hogy fölállítanak egy városi bandériumot, amely a régi szegcdi polgárőrségi egyenruhában fog kivonulni. Az újságok részletesen leírták a ruhát, amelyet aztán augusztus végén az összes szerelékkel együtt, Beck István tanácsnok vezetésével Tisza Lajosnak be is mutattak.

3 A városi tanács elé augusztus 23-án terjesztette elő Tisza Lajos a király látogatását. Levelében mintegy megindokolta, hogy miért is fordult kérésével a királyhoz: "...Nem mintha Szeged újjáalkotása már be volna fejezve, hanem mivel a mű, külsőleg legalább már anynyira előre haladt, hogy méltó a megtekintésre. " Úgy gondolta, hogy ez Szeged ünnepe, hálaünnep, a föltámadás ünnepe lehet.

4 A tanács először augusztus 29-én ülésezett a királylátogatás előkészítése ügyében. Ez alkalommal néhány alapkérdésről volt szó, pl. az uralkodó és a kíséret elhelyezéséről, a szomszédos megyék és városok küldöttségeinek meghívásáról, valamint a színházban tartandó 1 Az esemény muzeológus szempontú, részletes földolgozását lásd: KŐHEGYI M.-NAGY Á. 1997. 137-144. pp.: KŐHEGYI M.-NAGY Á.: 1998. 101-110. pp. 2 SZN (Szegedi Napló) 1883. aug. 9. 2. p. 3 SZN 1883. aug. 12. 2. p. és aug. 29. 2. p. 4 SZN 1883. szept. 29. 1. p.