Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

III. Új szerzemények - Tóth István: Újabb szecessziós remekmű a szegedi Móra Ferenc Múzeumban

Újabb szecessziós remekmű a szegedi Móra Ferenc Múzeumban Tóth István A 2006-os év Nemzeti Kulturális Alap pályázatainak kiírása előtt Vadászi Erzsébet művészettörténész (Iparművészeti Múzeum) felhívta a figyelmünket egy atalier szekrényre az egyik fővárosi régiségkereskedésben. A szekrény a szecesszió jegyében készült. Alkotója Thoroczkai Wiegand Ede iparművész 1901-ben készítette. Vadász Erzsébet beazonosította és az írásos értékelést is elvégezte. így bizonyosak lehetünk, hogy a szecesszió remek iparművészének eredeti darabja került elő. A nyomozás során az is kiderült, hogy Csók István hagyatékából való. Ha figyelmesen megvizsgáljuk a műtárgyat, az is felfedezhető, hogy restaurált, jó állapotú bútorról van szó. (1. kép) Szegednek külön kuriozitást azért jelentett, mert a Magyar Iparművészeti Társulat, valamint a Szegedi Képzőművészeti Egyesület 1901 szeptemberében iparművészeti kiállítást rendezett. A bútort erre az első vidéki iparművészeti kiállításra, melynek témája a szecesszió volt készítette maga a művész. Az áprilisban kiírt felhívásra május 15-ig lehetett jelentkezni, nevezni. Sajnos a nagyszabású kiállításról eddig eredeti felvételeket nem tudtunk begyűjteni, A Magyar Iparművészet azonban korabeli nyomatos képeket közöl az eseményről. A szegediek és az Alföld széles művelt közönsége nagy érdeklődéssel várta az eseményt, amelyet a Kultúrpalotában rendeztek meg. A híradásokból jól kirajzolódik a rendezvény propagandája - mai szóval élve marketingje. Úgy vélték, a közönség ne csupán nézegesse a tárgyakat, de vásároljon is. Ennek a vásárló kedvnek a fokozására nyereménytárgyakat vásároltak, amelyeket kisorsoltak a látogatók között. Szeged városa a Múzeum részérc vásárolt, de a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara is ezt tervezte. A kiállításra benevezett tárgyakat, alkotásokat zsűri bírálta el, ezzel is biztosítva a rendezvény magas művészi színvonalát. Budapesten a Magyar Iparművészeti Társulat választmánya 1901. május 22-én döntött a szegedi kiállítás rendező bizottsága teljes és végleges tagságáról. így a korábbi négy tag: K. Lippich Elek, Faragó Ödön, Horti Pál, Györgyi Kálmán mellé beválasztotta Gelléri Mórt, aki nagyszabású kiállítás szervezésében 1876-ban Szegeden már tapasztalatot szerzett, valamint Pap Henriket és Víg Albertet. A szegedi helyi bizottságba pedig Erdélyi Bélát a Szegedi Képzőművészeti Egyesület igazgatóját, Kulinyi Zsigmondot a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara titkárát és Nyilassy Sándor festőművészt választották. 1. kép A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával vásárolt új szerzemény (2006)