Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Gyulai Éva: Kultusz és valóság - Rákóczi-relikviák egyházi gyűjteményekben. A felsővadászi Rákóczi-casula és a jezsuiták homonnai kollégiumának Escobar példánya

A könyvlistán két helyen is szerepelnek Escobar y Mendoza könyvei: In Bihliotheca sequentes sunt Escobar Commentary in fol. Ejusdem Commentary in fol. Ejusdem in folio Cathalogus Librorum Collegij Ungvariensis in Biblio Theca Antonij de Escobar de Evan(geliis) Sanctorum volumen in fol. 2dum A könyvtárban összeírt könyvek között minden bizonnyal az utóbbi azonos a ma is meglévő példánnyal, hiszen tartalmazza a cím első szavait (Evangelia Sanctorum), igaz nem pontosan, hanem úgy, mintha valaki diktálta volna a listát: most következik „Antonius Escobar a szentek evangéliumairól (de Evangeliis Sanctorum) szóló [könyvének] második kötete fólió" méretben. A lista szerint a második kötet 1707-ben önálló kötetet alkotott, vagyis nem volt az elsővel egybekötve, de ez esetleg tévedés is lehetett, mivel a főcímlapon nincs kötetmegjelölés. Escobar további három Commentant című kötetét a könyvtárban máshol, de együtt őrizték, a szűkszavú tételből azonban nem derül ki, hogy mely kommentárjának köteteiről van szó, esetleg aszóban forgó könyvének további köteteiről, vagy más műveiről, mint az 1652-1667 között többkötetes, szintén Lyonban megjelent munkájáról (Vetus ac Novum Testamentum litteralibus et moralibus commentants illustration, 1-14. Lugduni, 16521667). A jezsuitákat 1615-ben telepítette le Homonnai György zempléni uradalma központjában, Homonnán, ahol 1619-ig működtek, amíg Bethlen seregeinek híre szét nem szélesztette őket. Legközelebb csak 1629-ben térhettek vissza Homonnára, ahonnan 1644ben T. Rákóczi György csapatai ismét elűzték a pátereket, s 1646-ban már a védhetőbb Ungvárra telepednek át egykori jótevőjük fia, Homonnai János jóvoltából.

67 A homonnai jezsuiták zaklatott históriájába éppen az 1646. évi áttelepülést megelőző évekre lehet az Escobar-kötetet „besorolni", hiszen megjelenési éve (1642), illetve a kiadás adatai mellé írt évszám (1643) megelőzi az Ungvárra költözést. A spanyol jezsuita teológus könyve is igazolja a homonnai kollégium kulturális centrum jellegét, hiszen ez a fontos tudományos munka nem sokkal megjelenése után Magyarország legkeletibb szegletébe került, hogy az itt folyatott oktatási és pasztorális, térítő tevékenység, illetve a jezsuiták önképzésének szolgálatába álljon. Kérdés, hogy a másik évszámot (1656) Ungváron írták-e be a könyv címlapjára, illetve a könyvtári leltárba vétel már az új helyen köve,tkezett-e be. Az, hogy az ungvári kollégium neve nincs bejegyezve, nem csodálható, hiszen az ungvári rendház és iskola minden tekintetben jogfolytonosságra törekedett. Rákóczi könyve Az 1707-ben felvett ungvári leltárból kiderül, hogy az evangélium-kommentár a sok száz többi könyvvel együtt milyen sorsa jutott, a történet folytatása viszont a további bejegyzések mögött sejlik fel. A cím köré írták be azt a possessori bejegyzést, amely a homonnai jezsuiták egykori könyvét Rákóczi-relikviává teszi: 1711 Ser(eniss)imi Principis /F(rancisci) Rákóci (=171 l-ben Rákóczi Ferenc felséges fejedelemé). A bejegyzést nemcsak a fejedelem neve, hanem az évszám is különössé teszi, hiszen 1711a szabadságharc utolsó éve, 67 A kollégium működéséről bővebben: LIUKÁCS I— MOLNÁR A. 1997.