Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Fábián Balázs: Hősi halottak, sírok és emlékművek Gödöllőn

konzervdobozzál tudtak enni a szerencsésebbek. Semmilyen tisztálkodási lehetőség nem volt. Hetekig ugyanabban az ingben és gatyában voltak a foglyok. Néha a hólé nyújtott némi segítséget a mosakodáshoz. A hadifogolytáborban a belső rendet a magyar parancsnokság biztosította. Ez a táborban lévő fogolytisztekből állt össze. A szökés szinte lehetetlen volt. Főleg miután a drótkerítést négyszeresre bővítették. Aki mégis megpróbált szökni, azt agyonlőtték.

52 Az egészségügyi ellátás szintén rossz volt. Előfordult olyan nap is, amikor 4-500 ember halt meg. De szinte ugyanennyi be is került a táborba, így a hiányt pótolták. A halottakat az erdőben tömegsírokba temették. A sírba egy sor ember, rájuk szalma és mész került. Egy-egy gödörbe 1000-1200 holttestet helyeztek.

53 A hadifogolytáborhoz tartozott kórház is, de ide csak azokat vitték, akik már járni sc tudtak. Gyógyszerek nem voltak. Diagnosztizálni még tudtak a hadifogoly orvosok, de a problémát kezelni már nem. A kórház létszáma 1200 fő körül mozgott.-*

14 A hadifogolytábort 1945 áprilisában kezdték el fölszámolni. A foglyokat bevagonírozták és elszállították a Szovjetunióba. A leromlott állapotú, berendezéseitől megfosztott épületegyüttest 1946 elején adták vissza a premontrei rendnek.

55 1993-ban a hadifogolytábor emlékére a volt premontrei épületegyüttes - ma Szent István Egyetem - udvarán egy emléktáblát helyeztek cl. A márványtáblát nyáron a hadifogolytalálkozó keretén belül avatták fel. A tábla a honvédelmi minisztérium és a volt hadifoglyok kezdeményezésérc került az épület falára. (14. kép) 14. kép A hadifogolytábor emléktáblája 52 ü. MERVA M. 1998. 124-132. pp. 53 BALOGH J. 1992. 4. p. 54 G. MERVA M. 1998. 130. p. 55 FÉNYI O. 1998. 12. p.