Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Gyulai Éva: Kultusz és valóság - Rákóczi-relikviák egyházi gyűjteményekben. A felsővadászi Rákóczi-casula és a jezsuiták homonnai kollégiumának Escobar példánya

vásárhelyen, a másik nem sokkal később az ónodi országgyűlés. Az ünnepségeket egyházi szertartások (mise, Te Deum) kísérték, melyeket Rákóczi udvari papjai, köztük gróf Zichy Pál győri kanonok mint udvari főpap celebráltak, talán ők viselték ezt, vagy ehhez hasonlót a fejedelem jóvoltából. Az évszám és Charlotte Amália említése a német hercegnőből fejedelemasszonnyá lett Rákócziné 1707 eleji kalandos, egészen Berlinig vezető útját idézi fel. A fejedelemné a Habsburg udvarral kötendő béke előmozdításának céljával 1706 nyarán osztrák őrizet alatt előbb Pozsonyba, Nyitrára, majd Érsekújvárra ment, s hat éves távollét után végre hosszabb tölthetett férjével. Elválásuk után karlsbadi gyógyfürdőzésre utazott, s itt szökött meg fogva tartóitól, előbb Szászországba a svéd király táborába, innen pedig Berlinbe utazott. 59 Az 1707-es évszám az egymástól egyre távolabb kerülő házaspárnak a róluk készült ket­tős portré miatt is szimbolikus. A hercegnő képmását feltehetően még Berlinben festette Mányoki Ádám, akit éppen Charlotte Amália fogadott fel rövid berlini tartózkodása alatt 1707-ben, amikor ugyan nem jutott be a porosz királyhoz, így diplomáciai küldetését nem teljesítette, de megismerkedett Mányokival, akit férje szolgálatába ajánlott, s a Rákóczi ud­varába került művész a fejedelem arc­képét is elkészítette. 60 A két portré a házaspárt fejedelmi méltóságban mu­tatja, Hessen-Wanfried őrgrófnőj ét és a Német-Római Birodalom herceg­nőjét a fejedelmi rangot jelző hermeli­nes palástban (10. kép), a birodalmi herceget és magyarországi-erdélyi fe­jedelmet hadvezéri és fejedelmi imá­góval, páncélban és ugyancsak herme­linbéléses vörös palástban, vezérlő fe­jedelemként (11. kép). A fejedelmi párt azonban 1707-ben már csak a festő egyesíthette, hiszen Charlotte Amália 1707 közepén Danzigba visz­szatérve, Lengyelországban telepedett le, később pedig férje dél-lengyel­országi birtokán állapodott, így nem valószínű, hogy bármit is együttesen adományoztak volna az egyháznak. A fejedelem kegydíján és birtokán élő hercegnő és férje között futárok és diplomaták közvetítettek, a hercegnő szoros kapcsolatban állt Kray Jakab­bal, aki diplomáciai feladata mellett mind a kuruc hadseregnek, mind magának Rákóczinak rengeteg meg­bízást teljesített Lengyelországban, a fejedelemnek drága prémeket (köztük hermelint!), selymeket, luxuscikkeket is vásárolt. 61 / 0. kép Mányoki Adám: Rákóczi Ferenc fejedelem arcképe, 1707 59 LUKINICH J. 1925. 60 BUZÁSI E. 2003. 47^19. pp. 61 BRUCKNER G Y. 1927. 51-74. pp.

Next

/
Thumbnails
Contents