Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Gyulai Éva: Kultusz és valóság - Rákóczi-relikviák egyházi gyűjteményekben. A felsővadászi Rákóczi-casula és a jezsuiták homonnai kollégiumának Escobar példánya

sővadászi templomot felújította, egyébként Athinai Sámuel is ekkor került a református gyülekezet élére. Az, hogy a Rákóczi-földesurak vallását illetően bizonytalanság van a felsővadászi hagyományban, nem csodálható, hiszen a református családnak már a 17. század első felében is volt katolikus tagja, Rákóczi Pál sárosi-tornai főispán, országbíró, I. Rákóczi György testvére személyében (fl636), akinek mostohaanyja, Telegdy Borbála a jezsuiták támogatója volt, ő maga pedig 1611 körül katolizált a gráci jezsuita gimnáziumban.

32 1628ban Rákóczi Pál, akinek árvái később fejedelem nagybátyjukat tudhatták gyámjuknak, Felsővadász és a felsővadászi uradalom birtokosa, ekkor ugyanis leltár készül a kastélyról és a birtokokról.

33 1634-ben ismét összeírják Rákóczi Pál felsővadászi kastélyát és abban „az Páterek házát", vagyis a főispán földesúr háztartásában élő szerzetesek (jezsuiták) lakószobáját.34 1641-ben a török adózás alá eső Felsővadász urai az alábbiak voltak: I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, Rákóczi Pál országbíró (örökösei), illetve Rákóczi Mihály.

35 1651-ben már Rákóczi Pál fia, a szintén katolikus Rákóczi László sárosi főispán Felsővadász s a várkastély ura.

36 Bár jobbágyaik reformátusok voltak, s minden bizonnyal ők használták az 1601-ben felújított templomot is, a katolikus földesurak magán-vallásgyakorlatuk, káplánjaik szolgálta és a jezsuita páterek esetleges térítése révén 17. századi Felsővadászon is voltak a katolicizmusnak hívei. II. Rákóczi Ferenc egyébként szinte csak nevében viselte a „felsővadásziságot", hiszen mire a falu fele része az ő és nővére birtokába jutott (a másik része a körtvélycsi Rákóczi családé volt), Felsővadász a pusztulás képét mutatta, bár kisszámú jobbágyság élt még a faluban, Rákóczi Pál egykori félig fából épült emeletes kastélya már összedőlt, lakhatatlan volt.

37 Felsővadász mint birtok osztozott földesura-kegyura, a fejedelem sorsában, hiszen közvetlenül a szabadságharc után (nem először) konfiskálták, s Mesko Jakab aulikus nemes, a királyi kamara aligazgatója, valamint fiai, Ádám aranysarkantyús vitéz, helytartótanácsi tanácsos és Jakab királyi tanácsos kapta meg adományként a királytól.

38 Az apa már nem él, amikor 1721-ben Mesko Ádámot és fivére gyermekeit, Jakabot és Katalint a király báróságra emeli.

39 Felsővadász 1713 januárjában már bizonyosan a család kezén van, ekkor ugyanis összeírják a falut, amelyen a katolikus vallású széplaki és enyickei Meskok az evangélikus Szirmay családdal osztoznak.

40 1713-ban, amikor Felsővadász a Mesko és a Szirmay család birtoka, a falu még szinte lakatlan, a földesurak éppen csak kezdik benépesíteni birtokukat, a jobb napokat látott kastélynak csak romos falai meredeznek.

41 1715-ben még mindig csak 5 adózót írnak össze Felsővadászon, 1 jobbágyot (Sipos István), 1 zsellért (Szakács István) és 3 taxás jobbágyot (Juhász János, Cseh András, Tóth Pál),

42 akik, nevükből ítélve, a (református) törzsökös jobbágyság leszármazottai, a ruszin betelepülők még nem szerepelnek az összeírásban. 1721-ben az egri püspökség tanúvallatása során Felsővadászon azt mondják el a falu lakosai, 32 LIKÁCS J-MOLNÁR A. 1997. 366., 370. p. 33 MOLUeC U6/6a. UeC CD 34 MOL UeC 116/6b. UeC CD 35 PUKY A. 1910. 14. p. 36 MOLUeC 116/7. UeC CD 37 (1704) MOL UeC 215/2. UeC CD 38 CSOMA J. 1897. 395-396. pp. 39 KEMPELLNB. 1911-1932. V. 164. p. 40 MOL UeC 84/26. UeC CD 41 Felsővadász. Quae possessio magis praedium, quam possessio appellari potest, siquidem maxima ex parte sit déserta, saltemque Anno praeterito aliqui incolarum consederunt... castellum... nullum aedificium extat. praeter quam muri corrupti supersunt. 1713. ápr. 3. MOL UeC 101/36. UeC CD 42 MOL N 78. Az I 715-ös országos összeírás. 2004. DVD