Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Jalsovszky Katalin: Az 1956-os forradalom fotográfiái a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában

Tartalmi szempontból elemezve a gyűjteményt, szólni kell a hiányosságokról is: kevés felvételünk van a vidéki eseményekről, a forradalmi bizottságokról, munkástanácsokról, az újonnan megalakuló politikai pártokról, a november 4-i szovjet inváziót követő időszakról. Ha gyűjteményünk nem is fedi le teljesen a forradalom eseménytörténetét, azt azonban gazdagon dokumentálja, ami a forradalom napjaiban Budapest utcáin történt. Példaként csupán néhány olyan fényképet, vagy fényképegyüttest mutatnék be, ahol a fotók elemzése, egymással és más forrásokkal történő összevetése hozzájárulhat a forradalom eseményeinek konkrét, az apró részletekre is kiterjedő feltárásához. Máig vitatott kérdés, honnan és kik adták le október 25-én, a Kossuth téren békésen tüntető tömegre a csaknem 200 halálos áldozatot követelő sortüzeket. Bizonyító erejűek azok az amatőr felvételek, amelyeket dr. Hegedűs Dénes jogász készített a vérengzés áldozatairól. Képein látható, hogy a gépfegyvertűz elől sokan kerestek menedéket a Parlamenttől délre, a mctróépítkezésnél, a 2-es villamos vonalával párhuzamosan húzódó, a Dunára merőleges rézsű mögött. Ide nem juthattak el lövések sem a Földművelésügyi Minisztérium tetejéről, sem a Parlament felől. A képek tanúsága szerint bizonyos, hogy az emelkedő takarásában meghúzódó szerencsétlen emberekkel csak a déli irányból, tehát az Akadémia utca, a Nádor utca, vagy a Ságvári tér (ma: Vértanúk tere) felől érkező szovjet harckocsik géppuskatüze végezhetett. (14. kép) 14. kép Holttestek a sortűz után a Kossuth téren, a metróépítkezés mögött, 1956. október 25. (Fotó: Dr. Flegedűs Dénes) Fényképek nagy csoportja tárja elénk a forradalmi főváros mindennapjait, az utcát birtokba vevő tömeg tetteit, magatartását, hangulatát. E képek sokszor nem a mi történt, hanem a hogyan történt kérdésre adnak választ. Budapest lakossága már október 23-án éjjel hozzákezdett a kommunista önkényuralom és az idegen elnyomás jelképeinek eltávolításához. A városligeti Sztálin szobor ledöntése volt a nyitány, majd sorra következett a szovjet hősi emlékművek lerombolása, címerek, ötágú csillagok leverése, utcanév táblák eltüntetése. (15. kép)