Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
II. Közlemények - módszertan - műhely - Némethné Dikán Nóra: Észak- és Kelet Magyarország 1956. Kiállítás Nyíregyházán
lista Forradalmi Bizottmány (amely átvette Debrecen, majd az egész megye életének irányítását), megalakulását és tagjait bemutató röplapot, a forradalmi bizottsági elnökök fényképeit állítottuk ki. Miskolcról a Borsod megyei munkástanács és a Forradalmi Diákparlament szervezeti felépítését dokumentáltuk. Földvári Rudolf, az MDP Borsod megyei első titkára, miután a küldöttséggel Budapestről hazatért, hozzálátott a megyei munkástanács újjászervezéséhez, amelynek sorait az október 26-27-i miskolci véres események szétzilálták. Október 29-én alakult meg Miskolcon a végleges Borsod Megyei Munkástanács. Szabolcsból az október 29-én Szilágyi László elnökletével megválasztott megyei nemzeti bizottság intézkedéseinek dokumentumait állítottuk ki. Miután Nagy Imre bejelentette a koalíciós kormányzást október 30-án, a volt koalíciós pártok SZDP, FKGP, NPP Debrecenben, Miskolcon és Nyíregyházán megtartották zászlóbontó nagygyűléseiket. Az MDP utódja a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely néhol a forradalom napjaiban Kommunista Pártnak is nevezte magát, szintén megkezdte rendezni a sorait. Plakátok, újságcikkek mutatják, különösen a parasztpártok és a szociáldemokrata párt gyors színrelépését. Igaz ugyan, hogy a forradalmi bizottságok mindenütt óvtak a pártok újjászervezésével együtt járó pártrivalizálásoktól és az ezzel együtt járó pártviszályoktól féltették a forradalom egységét, ez nem befolyásolta a vidéken a pártok gyors újra éledését. Nyíregyházát november 3-án a szovjet csapatok körülzárták. Másnap megszállták a középületeket: a megyei és a városi tanácsot, a rádió épületét, lefegyverezték a nemzetőrséget és átvették a fegyveres testületek parancsnoklását. Megalakult a Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottság. November 5-én a késő éjjeli órákban letartóztatták a forradalom megyei vezetőit és a szovjet katonai parancsnokság felügyelete alatt álló megyei börtönbe, majd pár nap múlva az ungvári börtönbe hurcolták őket. Hasonló sorsra jutottak Miskolcon a megyei munkástanács tagjai is, akiket a szovjet katonai hatóságok letartóztattak, miután vonakodnak elismerni a Kádár-kormányt. November 3-án Debrecenben a laktanyák és a főposta elfoglalása közben az értelmetlen szovjet katonai erőfitoktatás halálos áldozatokat követelt. A debreceni Kossuth laktanyában négy halálos, több mint húsz sebesült katona, a Pavilon laktanyában az őrszolgálatot teljesítő nyíregyházi Solymosi Ferenc honvéd esett áldozatul a szovjet intervenciónak. A Forradalmi Bizottmánynak a megyei tanács épületében tartózkodó tagjait őrizetbe vették és a repülőtéri szovjet támaszpont fogdáiba zárták. A nap folyamán ide hozták a tiszántúli városok forradalmi szervezeteinek vezetőit Miskolctól Szegedig, november 8-án pedig Ungvárra és Munkácsra szállították őket. Novemberben kerültek csak vissza Magyarországra. A kiállításon láthatjuk a szétlőtt debreceni postát, Miskolcon a városháza előtt őrt álló szovjet katonákat, a nyíregyházi és az ungvári börtönt, a szovjet támadásnak áldozatul esett Solymosi Ferenc nyíregyházi honvéd arcképét, a Szovjetunióba hurcoltak névsorát. 1957 januárjától megindult az intézményesített megtorlás. Hajdú-Bihar megyében a forradalombanjátszott szerepükért 620 személy ellen emeltek vádat 214 perben. A tablókon megjelenítettük a börtönbüntetésre ítéltek névsorát, a debreceni munkástanácsok elnökei ellen hozott intézkedéseket, a fegyveres testületektől fegyelmileg elbocsátottak, elbocsátott egyetemi oktatók és kizárt hallgatók táblázatba foglalt adatait, továbbá a „Diákper" tíz elítéltjének nacionáléját. 2 2 1956. november 3-án fegyvereket szállíttatott a Fazekas Gimnáziumba a helyőrségi Katonai Tanács. A gimnáziummal szomszédos Gépipari Technikum kollégiumában tanuló néhány diák ebből 10 géppisztolyt, 25 dobtárat és lőszert elvitt és elrejtett a diákotthon épületében. 1957 szeptemberében a fegyvereket megtalálták és statáriális bíróság elé állították a tíz fiatalt. Héttől 15 évig terjedő börtönnel sújtották őket. Kurunczi Zoltán 15 év, Hornyák Antal 15 év, Szabó Sándor 10 év, Osvai Károly 10 év, Hársfalvi Zoltán 10 év, Gyuricza Vendel 12 év, Funner József 12 év, Kovács István 7 év, Nagy István 7 év, Csordás László 10 év börtönre lett ítélve.
