Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában II. A gömöri tornallyai Tornallyay család története, 19-20. századi élet-és lakáskörülményei
amilyen ma is. Ö toldotta az eredeti épülethez a mostani nagy szalont és akkor készültek a mostani ajtók, a puhafa padlók, a nagyobb ablakok, fenyőparketták stb. Abban az időben a magtárépület alsó helyiségeiben, a korábbi bérlölakásban volt a konyha, az éléskamra, inas és cselédszoba. Az volt akkor a szokás, hogy a konyha és mellékhelyiségei - a konyhaszag és cselédzaj miatt - külön épületben legyenek. Később a másik melléképületbe kerültek a konyha, éléskamra és cselédszoba. A főépületbe már jó anyámék hozták fel, mert a hideg udvaron való átjárkálás igen kényelmetlen volt. Ez 1893-94-ben történt. Akkor készült a mai háló- és gyerekszobában a keményfapadló is. Ekkor festették ki először a szobákat is. Azelőtt t.i. meszelt volt az egész lakás. Az éléskamra eredetileg kétszer akkora volt, mint ma és a mai fürdőszoba helyén cselédszoba volt, a konyhával összekötve. Csak jó anyám halála után 1926-ban kisebbítettük meg a spajzot, hogy cselédszobát létesíthessünk. Ugyanakkor a volt cselédszobát alakítottuk át fürdőszobának. A mai iroda is 2 szoba volt azelőtt. (Anyámék csináltattak belőle véglegesen 2 szobát.) Egy lomtár féle kis helység, egy alkoven, a nagy szalon mellett és 1 személyes kis hálószoba. Utóbbiban lakott jó anyám beretkei nővére: Fialka Erzsi, a mi Keresztünk, amikor rövidebb-hosszabb időt itt töltött Tornaiján. A közfalat már én dobattam ki az ö halála után. A ház jó anyámék idejében bizony igen nedves volt. Ennek ellensúlyozására csináltattak az egész épületre vizfogó csatornát és az épület körül a föld alatt kövei kiépített vízlevezető szennycsatornái. Ezenfelül az egész épületet kivül-belül k.b. 2 m magasságig asz/alttal szigetelték. Előbb teljesen leverték a vakolatokat és így állott az épület csaknem 2 évig, hogy jól kiszáradjon. Egy ideig volt is hatása a szigetelésnek, de ma már bizony ismét vizes a lakás, kivált az udvari főfalak. A mostani háló- és gyerekszoba sem ilyen volt akkor, mint ma. A mai u. n. kis folyosó szélesebb volt, és ez volt a gyerekszoba. Én is itt gyerekeskedtem. Ez is boltozott volt. A mellette levő hálószoba [jó szüleim hálószobája] pedig 3 ablakos nagy szoba volt, ugyancsak boltozattal lefedve. Ekkor bontották le a volt háló- és gyermekszoba feletti megrepedt [eredetileg magasabb] boltozatot is, és csináltak helyére [divatosabb j csapos gerendafödémet [(Elég hiba.)] Czigler Gyözö, híres műegyetemi tanár vizsgálta meg a repedezett boltozatokat és ö ajánlotta azoknak lebontását. Mikor azután bontani kezdték a boltozatot, akkor világlott ki, hogy az milyen erös. A csákány is alig fogta. A kastély eredetileg fazsindelyes volt. 1909-ben fedették be jó apámék valódi Eternittel. 118 Fazsindelyes volt a kocsiszín melléképület is. Ezt 1910-ben fedtük be poltári Baratta féle kis cseréppel. Ennek a vályogépületnek keleti részén, a kocsiszín mellett - vagyis ahol most Blechnerék laknak - valaha 2 istálló: 2 lóistálló volt. Ez azonban sok hátránnyal járt és azelőtt mintegy 45 évvel alakíttatott át lakásnak Blechneréknek. Ekkor vette ö bérbe a fatelep területét is, amely őelőtte zöldséges kert volt, régi kertészlakkal, amelynek pincéje még ma is megvan. A magtár épületét is 1860-ban építették, teljesen téglából, ennek cseréptetejét is 1910-ben javíttattuk ki. Mikor jó apám megnősült, nagyanyám elköltözött Putnokra. Ekkor már kétszeres özvegy volt. Magával vitte a bútorok nagyobb részét is, ezért nincs házunkban eredeti régi családi butor, vagy csak igen kevés. A nagy álló óra mintegy 150 éves, családi örökség. Egy másik igen szép oszlopos, zenélő óra is maradt nagyapáméktól. Ez Dezső bácsié lett, és ma Tornallyay Pistiéké. A használatban levő régi egyszerű ezüstnemüt (12 személyes evökészlet, a kis szaloni két masszív gyertyatartó) én örököltem Tornallyay Viktória kedves rokonomtól, aki nagyatyám testvérének Tornallyay Antalnak volt édes gyermeke és id. Sturmann Györgynek felesége. Itt született az ösi házban s apámhoz - véréhez, ahogy ö mondotta - igen ragaszkodott. 118 Viszonyításul: a fazsindely palára cserélése egy felső-kiskunsági, 100 holdas földbirtokos család házán csak 1927-ben történt meg, és akkor ott ez meglehetősen progresszív tett volt. PETERDI V. 2003. 504. p.
