Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában II. A gömöri tornallyai Tornallyay család története, 19-20. századi élet-és lakáskörülményei
gramokkal: alkalmi istentisztelet, ebéd, pohárköszöntő (szövege fennmaradt), közös séta, cmlékműavatás a kertben. 91 Tornallyay (II.) Zoltán 40 évesen, 1922-ben alapított családot, 92 feleségül véve a szintén tornaijai Király Máriát (19031983). 93 (6. kép) Öt egészséges gyermekük született: Katalin (1924), Mária (1925), János (1928), (III.) Zoltán (1930) és Márton (1931). 94 (7. kép) „Nagy bánatára volt szegény apámnak, hogy életében nem házasodtam meg. Mert végtelenül szerette a gyerekeket." 95 - vallotta 20 évvel később Tornallyay. Tornallyay (II.) Zoltán és mindig mellette álló, őt támogató felesége rétegcsoportjuk elvárásainak, a család társadalmi rangjának, hagyományainak, a korszellemnek megfelelően élt. Műveltségi igényeiknek megfelelően egyébként is jó képességű gyermekeiket költséget, áldozatot nem kímélve magasabb szinten iskoláztatták. Születésüktől német nevelőnő volt mellettük. 96 A helyben végzett 4 elemi osztály után Katalin Polgárdiba került, nyelvlíceumot végzett, három nyelvből, gép- és gyorsírásból vizsgázott. Mária a budapesti Erzsébet nőiskolában 97 érettségizett. Jánost a rimaszombati gimnáziumban eltöltött 1 év után Kőszegre, majd Nagyváradra küldte a családi tanács, hadapród- (kadét)iskolába: „a három fiú közül egy legyen katona" (az 1938. bevonulás után járunk!). 98 Zoltán 7. kép Tornallyay (11.) Zoltán gyermekei: Katalin. Márta, János. Zoltán, Márton. Készítője és készítési ideje ismeretlen. Magántulajdon. Reprodukció: (Dabasi András) 91 Huszonkét családtag jött el. Az ünnepségnek része volt egy általa tervezett és Nagy József helyi építőmesterrel építtetett, az „ajakatlan kisasszony" emlékezetére emelt emlékmű (kőpad, közepén kimagasló obeliszkkel) avatása is. Az emlékművön a nevezetes eseményt Markovics Jenő rimaszombati szobrászművész márvány domborműve örökíti meg. Az obeliszkre rákerült legrégebbi címerük is. GAÁL 1. 1999. 116. p. 92 Késői házasodásának magánéleti előzménye és oka: fiatalon beleszeretett Hudák Júlia operaénekesnőbe (egyébként is élt-halt a komolyzenéért), aki korának híres művésze volt. A milánói Scala-ban énekelt, ahova az ő fellépéseire rendszeresen „átjárt" Tornaijáról Tornallyay (II.) Zoltán: egy nap ment, másik nap jött! A házasságról azonban tudni sem akart a család, szülei megtiltották, hogy elvegye, nővére is ellenezte. Jó gyermek volt, engedelmeskedett, de 20 évig nem heverte ki. Végül jó társra lelt a helybéli Király Mária személyében, ő megfelelő party-nak bizonyult a família számára is. - Tornallyay (III.) Zoltán szíves közlése. Lásd analógiaként a művészvilágból választott ideálhoz: PETERDI V. 2002. 118. p. 93 A putnoki születésű nemes dr. Király Kálmán (1872-1945, szülei: K. János, Bodnár Erzsébet) tornaijai ügyvéd és m. kir. közjegyző s a budapesti/zuglói értelmiségi családból származó Takács Mária (1876-1937) egyik leánya; a másik, Sarolta, Koritsánszky Márton, a legidősebb, Erzsébet pedig Kossuth Sándor felesége lett. FORGÓN M. 1909. családfa, ill. Tornyllyay (III.) Zoltán szíves közlése. - Az 1733-tól igazoltan putnoki eredetű Király-család Király István nevü tagja 1665. máj. 30-án kapott nemeslevelet. A család Putnokon, Dienesfalván, Pokajon volt birtokos. FORGÓN M. (1907) 2001. 359. p. 94 Az 1996-ban elhunyt elsőszülött Katalin kivételével a Tornallyay-gyerekek mind a mai napig megvannak. GAÁL I. 1999. családfa. 95 Tornallyay (II.) Zoltán: Családi följegyzések... 96 Tornallyay (III.) Zoltán szíves közlése. 97 Az első állami, magasabb fokú nőnevelést biztosító intézmény. Az 1902-től a Bp. XIV. Ajtósi Dürer sor 37. szám alatt működő iskola 1928-tól líceum, majd leánygimnázium (a Bölcsészkar női tanárjelöltjei gyakorló iskolája); 1950-től Teleki Blanka gimnázium. Budapest Lexikon A-K. 1993. 390-391. pp. 98 G AAL I. 1999. 128. p.
