Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

Tanulmányok - Szemán Attila: A rézpénzek szerepe a Rákóczi-szabadságharc kitörésében és bukásában

kísértetiesen hasonló volt a helyzet nálunk is. Ugyanúgy a kormányzat felelőtlensége és tudatlansága volt az oka a sok szenvedésnek, hiszen a rézváltópénzeket nem csak az őket megillető helyen és szerepben, hanem a pénzforgalom jóval tágabb körében kívánták alkalmazni. Az államkincstár feltöltése azonban természetesen ezen a módon sehol sem volt lehetséges. A Rákóczi-szabadságharc rézpénzei Rákóczi természetesen tudatában volt a rézpolturák okozta elkeseredésnek, s ezért csak jobb híján, alapos megfontolás után döntött a rézpézverés mellett. Minthogy azonban üres volt a pénztára, valamilyen módon anyagi alapot kellett teremtenie a felkeléshez. Valójában az adóztatás és a rézpénzkibocsátás között kellett döntenie, s jó döntést hozott. Más kérdés, hogy a rézpénzek kibocsátásakor legfeljebb két évre gondolt használatukban, hiszen nem láthatta előre a jövendő külpolitikai változásait. A kuruc rézpénzek megitélése, természetesen a kuruc pénzrendszer egészében vizsgálva, sokkal összetettebb problémát jelent, mint a selmeci és kassai rézpolturáké. A kuruc „kongók" (polturások) és „libertások" (10 és 20 polturások) tkp. vegyes besorolhatóságú rézpénzeknek tekinthetők. Ezért több szakember egymástól eltérő álláspontjában is felismerhetünk helyes megállapításokat. A nemzettől felvett hitel felfogásnak igaza van abban a tekintetben, hogy az indításra szánt 2 millió frt értékű rézpénz - melyről maga Rákóczi írja, hogy az adóztatás helyett kívánja bevezetni őket - végső soron egy államkölcsönnek tekinthető.

30 Tulajdonképpen ennek az értelmezésnek egy másik oldala a szükségpénz besorolás. Erre utaló jellemzők is felismerhetők, minthogy c rézpénzek beváltását nemesfémpénzre már kibocsátásukkor megígérte a kuruc állam vezetése. így van ez akkor is, ha Kahler Frigyes, mint az ország törvényes és tényleges fizetőeszközét nem tekinti - szintén megalapozottan - szükségpénznek. Létezett azonban, ha csekély mennyiségben is, nemesfém kuruc pénz is, vagyis a rézpénz mégsem egyedül és kizárólagosan tekinthető egy szuverén állam fizetőeszközének. A nemesfém pénzek mellett azonban a rézpénzek csoportjában is találunk olyan értékű darabokat, amelyek normális körülmények között csak ezüstből készülhettek volna. Készültek közepes nagyságú címletek, vagyis XV krajcáros, azaz 10 polturás (7/a, b. kép) és 30 krajcáros, vagyis negyed talléros, kuruc néven kifejezve 20 polturás érmék (8/a, b. kép) is rézből.

31 Ezek az eredetileg is speciálisan zsoldfizetés céljaira kitalált címletek már tulajdonképpen értékpénzek. Nagyon hasonló tehát helyzetük a svéd király 1717ben kibocsátott réz dalerjaihoz.

32 Ezekre a svéd-orosz ún. északi háború során kialakult ne30 BÁNKUTII. 1991. 74. p. 31 Mint arra már utaltam, a magyar pénzértékek sorába a 17-18. század fordulóján a krajcárt még nem fogadták be, s mint különösen a Habsburg elnyomókra emlékeztető elnevezést a kuruc állam képviselői kifejezetten kerülték is. A megszokott régi zsoldfizelő értékpénzekre azonban szükség volt a katonaság fizetéséhez, ezért az eredetileg szintén idegen (lengyel), de már elfogadott, polturás értékekben fejezték ki ezeket. 32 HÄTZ, G. 1966. 144. p. 7.a.b. kép Rákóczi 10polturása