Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
VI. Könyv- és folyóiratszemle - A Duna fölfedezése. Térképek a Félhold árnyékából. (Török Zsolt)
A szerencse azonban 1704-ben elpártolt Marsiglitől, aki kegyvesztetté vált a császári udvarban. A már csaknem elkészült mü is osztozott szerzője sorsában, csaknem húszéves hányattatás után nyílt megint lehetőség kiadására. 1726-ban, Marsigli tengertani munkáját követően jelent meg végül nyomtatásban a Danubius. Az első kötet térképei 1741-ben ismét megjelentek a francia nyelvű, „La Hongrie et le Danube" című kötetben, mintegy jelezve, a mü kortárs szempontból is legfontosabbnak tartott részei a térképek voltak. Rajzolójuk, Müller számára is újabb térképek jelentették a jövőt. Bécsbe visszatérve ugyanis udvari megbízást kapott, 1709-ben elkészítette Magyarország, majd további Habsburg országrészek, Cseh- és Morvaország térképeit. A sok munka és a rossz körülmények azonban kikezdték egészségét, és 1721-ben elhunyt, így a Danubius megjelenését, amelyet joggal nevezhetünk az élete fő művének is, már nem érhette meg. Marsigli, a párizsi, a montpellier-i akadémia, és a Royal Society tagja kalandos évek és hányattatások után visszatért szülővárosába, ahol 1711-ben akadémiát és múzeumot alapított. Utóbbi, a Museo Marsilliano ma is abban a bolognai Egyetemi Könyvtárban található, ahol a magyarországi tevékenységgel kapcsolatos dokumentumokra és térképekre sikerült rátalálni. A Térképek a Félhold árnyékából címmel, CD-n megjelent könyv Deák Antal András által írt bevezető tanulmánya négy nyelven, magyarul, olaszul, németül és angolul ismerteti a kéziratos térképkincsek készítőit és keletkezésük történetét. A CD a szerző szándéka szerint a korábban megjelent, és fentebb ismertetelt könyv folytatása-kiegészítése. Legfontosabb újdonsága - a digitális kiadvány adta lehetőségek kihasználásával - a szerző kutatómunkája eredményeként napvilágra hozott és most a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tett történeti dokumentumegyüttes: 370 kéziratos térképlap szakmai szempontok szerint szerkesztett katalógusa. A kiadvány elképzelhetetlenül hatalmas mennyiségű forrásanyagot tár a korszak iránt érdeklődő kutatók elé, amelynek méretéről fogalmat alkothatunk, ha meggondoljuk: az év minden napjára egy egész térképlap vizsgálata jut. A kéziratos térképeket a bolognai Egyetemi Könyvtár (Biblioteca Universitaria), a bécsi Nemzeti Könyvtár (Österreichische Nationalbibliothek) és Osztrák Nemzeti Levéltár Hadi Levéltára (ÖstA Kriegsarchiv), valamint a zágrábi Állami Levéltár (Hrvatski Drzavni Archiv) bocsátotta nagylelkűen a kiadó rendelkezésére. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a két nemzetközi kultúrtörténeti jelentőségű kiadvány megjelentetését a kiadó Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény mellett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása tette lehetővé. A katalógusban részletesen leírt kéziratos térképek a kutatók számára ismeretlenek, ezért óriási jelentőségű, hogy ezek java részét most képként is megtekinthetik a számítógépes kiadvány olvasói. A modern technika a képernyőre varázsolja a 17—18. század fordulóján született több száz térképészeti műremeket: Marsigli rajzait, vázlatait és Müllernek a bécsi udvar vagy a rézmetszők számára szerkesztett remekeit, a korabeli környezeti állapotáról készült földrajzi pillanatfelvételeket. Különösen érdekes és tanulságos a bolognai és bécsi archívumokban őrzött térkép-párok összevetése. Deák Antal András szorgalmas és áldozatos munkájának köszönhetően, és európai tudományos műhelyek összefogásával ma ismét elénk tárul a kép, amelyet három évszázaddal ezelőtt örökített meg Luigi Ferdinando Marsigli és munkatársa, Johann Christoph Müller. A felvilágosodás korának tudományát reprezentáló Danubius „ízig-vérig európai" műként született. „Felfedezése", keletkezésének rekonstrukciója és napvilágra hozatala a szaktudományos vagy nemzeti célokon túlmutató, az európai tudományosság múltjának jobb megismerését szolgálja. Figyelemre méltó, hogy a két ismertetett kiadvány - vizsgálatának háromszáz évvel ezelőtti tárgyához hasonlóan - ismét létrehozta a tudósok, tudományterületek és tudományos műhelyek közötti nemzetközi együttműködést, amely a Marsigliéletmű - reményeink szerint folytatódó - feltárásához szükséges.
