Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

V. Kárpát-medencei körkép - Örsi Julianna: A családtörténeti kutatások jelentősége az ezredfordulón. A XV. néprajzi szemináriumon Vácott elhangzott előadás

kutatásban. Melyek azok a hozzáadott értékek, amelyek elősegítik a társadalomtudományok fejlődését? Kezdjük a történettudománnyal. A történettudománynak a 20. század végén meghonosodott irányzata a mikrotörténelem vizsgálat. Ehhez jól illeszkedik a Hajnal István Kör munkaprogramja (konferenciák, előadások, kiadványok) is,

24 a korszerű helytörténeti kutatás is. A néprajztudomány - a 20. század utolsó harmadában kialakítva a társadalomnéprajz diszciplinát - ugyancsak be tudja illeszteni a családkutatásokat a rendszerébe. Ez azonban szemléletváltozással jár együtt. A társadalomnéprajz művelője nem a tárgyak és a folklór felől közelíti meg a közösség kultúráját, hanem annak tagjai, szervezetei, intézményei felől. Ilyen módon szerepet kap a családkutatás, amelynek egyik ága a családtörténet. Itt azonban a hangsúly nem annyira a származáskutatáson (a genealógia első értelmezése), mint a konkrét családok élettörténetén (a genealógia második értelmezése), életmódjának jellemzésén van. A társadalomnéprajz fogalmának megalkotója és a család gazdasági funkciójának vizsgálója Szabó László és Sárkány Mihály, míg az életútelemzések hazai képviselője Mohai Tamás. Náluk már a családkutatás másik irányzatára is nagyobb figyelem fordul, nevezetesen a mai családok funkcionális vizsgálatára (családi szerepek, életmódváltás stb.). Ezzel a történeti néprajzból átmenetet képezünk és közelítünk a kulturális antropológiához és a szociológiához. Ez utóbbi két társadalom-tudományágnál ugyancsak nagy hangsúlyt fektetnek a kutatók a terepmunkára. A családtörténet-kutatók (leírók) esettanulmányokkal, belső megfigyelésekkel járulhatnak hozzá a tudományos kutatáshoz. A családkutatások segítik a demográfiai folyamatok tudományos hátterének magyarázatát is. A családtörténeti kutatások hasznosíthatósága és jelentősége napjainkban A családtörténeti kutatások tudományos jelentősége már az előzőekben elmondottakból kitűnik. A Vörös Károly által leírt genealógia harmadik értelmezéséből kiindulva a különböző társadalomtudományi kutatásokhoz családokra vonatkozó konkrét adatokkal, mikroközösségi vizsgálatokkal járul hozzá. A családkutatás jó szolgálatot tesz a statisztikában, a számokban kifejezett társadalomkép, az össztársadalmi folyamatok megértéséhez, a közvéleménnyel való elfogadtatásához is. A finom módszerek alkalmazásával pontosan megrajzolható mikrotársadalmi folyamatok a makrotársadalom működésének bemutatásához háttérül szolgálhatnak. A családtörténeti kutatások szintézise segíti a mikrotársadalmak működésének megértését, alapul szolgálhat a beavatkozás stratégiájának megválasztásához. Valójában az alapkutatás tehát így kapcsolódik az alkalmazáshoz, a tudomány eredményeinek hasznosításához. Összességében elmondhatjuk, hogy a családtörténeti kutatások előbbre viszik a társadalomtudományok fejlődését és növelik presztízsét eredményeinek társadalmi hasznosíthatósága által. Különböző szinteken és csoportoknál más és más szempont elsőbbsége érvényesül a hasznosíthatóságot illetően. Néprajzi, kistérségi, települési szinten a családtörténeti kutatás hozzájárul a térségi kapcsolathálók kiépítéséhez, működtetéséhez, az identitás erősítéséhez, az imázsteremtéshez. A településen belül közösségépítő szerepe van. A rokoni szálak kibogozása, a közös ős, az elődök tettei a közösségért segíti a családok, társadalmi csoportok egymásra találását. Erősödik az összetartozás tudat, a civil önszerveződés, az aktivitás és a közéletiség. A család helyi társadalomban való beágyazódása tekintélyt ad, ugyanakkor példamutatása egyén és közösségfejlesztő erőt jelent. A családkutatás nem utolsósorban magát a család intézményét is erősíti. Akaratlanul ad egy közös érdeklődési vonalat, amely mentén nőhet az egyetértés, egymás megbecsülése, a létrehozott értékek ápolása. 24 Lásd a Hajnal István Kör konferencia-köteteit a Rendi társadalom - polgári társadalom sorozatban! Az egyes kötetek kiadása általában a konferenciát szervező levéltárak gondozásában utólag jelenik meg.