Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

V. Kárpát-medencei körkép - Örsi Julianna: A családtörténeti kutatások jelentősége az ezredfordulón. A XV. néprajzi szemináriumon Vácott elhangzott előadás

A lendületet a század derekán bekövetkezett politikai - társadalmi változások derékba törték. Felsőbb hatalmi utasításra felszámolták a legtöbb egyesületet, kört, beszüntették folyóirataikat. Az államszocialista korszak sem kedvezett e történelmi segédtudományág müvelésének. Beszüntették a nagy múltú szakmai folyóiratot, a Turult és feloszlatták a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságot. Az újabb rendszerváltás tette lehetővé, hogy az 1883-ban létrejött társaság újjá alakuljon és 1992-től folytatódjon a szakfolyóirat kiadása is.

11 „Ha nemzeti múltunk értékeit meg akarjuk őrizni, ez nem képzelhető el a családok történetének kutatása és feltárása nélkül ... Ez pedig a kutatók szélesebb köreinek a kötelessége." - adott programot és biztatást Kállay István a „Magyar családtörténeti és címertani irodalom 1561-1944" című könyv előszavában.

12 A rendszerváltás után a búv patakból folyammá duzzadt a családkutatás. Hivatásos tudományos kutatók és kutatásra vállalkozó egyének egyaránt belevetették magukat a források feltárásának, összegyűjtésének és kiadásának munkálataiba. Most e divattá vált kutatásról próbálok valamiféle jellemzést adni, illetve a családkutatásban rejlő lehetőségekre kívánom felhívni a figyelmet. A családtörténeti kutatások mai irányzatai és forrásai Kétségtelen, hogy napjainkban is legerősebb vonal a genealógiai (származástani) kutatás irányzata. De mit is értünk genealógián? Vörös Károly hármas jelentését adja, mégpedig: 1.) gyakorlati eljárás, amellyel a leszármazási kapcsolatokat tárhatjuk fel, ábrázolhatjuk (források ismerete; technika, amellyel családfákat, leszármazási táblákat készíthetünk); 2.) az emberi származási kapcsolatok kutatásának tudománya, amely a családnak a történeti szférákban való kutatását jelenti; 3.) segítségül szolgál egy sajátos történeti módszerhez, amely a folyamatok jobb, árnyaltabb megértéséhez járul.

13 A rendszerváltással szinte egyidőben jelentek meg a magyarországi főnemesség 20. századi genealógiáját nyomon követő kötetek Gudenus János József tollából.

14 A címert, a leszármazást és a rangemeléseket tartalmazó kötet követi a Nagy Iván-féle módszert. A belső indíttatásból (a szerző maga is főnemesi származású) folytatott kutatómunkát mintegy kiegészíti egy másik könyv, amelyet Szentirmay Lászlóval közösen készítettek Összetört címerek címmel.

15 E könyvben megelevenednek a névsorokban, genealógiai táblázatokban szereplő arisztokrata utódok, családok. A történelmi háttér bemutatása hozzásegíti az olvasót ahhoz, hogy az egyéni sorsokat befolyásoló eseményeket, intézkedéseket, emigrációt, kitelepítéseket is megismerje. Ezen a kutatási irányzaton halad tovább Bánó Attila, aki a régi magyar családok mai utódainak sorsát követi nyomon.

16 Rövid összefoglalót ad a család eredetéről, bemutatja címerét, legismertebb elődeit, felsorolja a rokon családokat. A szerző ma élő leszármazottakat keresett fel és interjút készített velük. Ezek közlésével mintegy újabb forrást adott a 20. század társadalomkutatói számára, ugyanis az egykori arisztokrácia utódainak életébe enged betekintést, amely egyúttal hozzájárul az államszocialista rendszer korrajzához is. Láthatjuk, hogy az egyéni kötődés motivációja mellett munkahelyi lehetőségek (kutató intézetek, rádió, újság) is hozzájárultak a kutatás megvalósításához. A Magyar Tudományos 11 A Turul 1992-töl jelenik meg újra. Az újrainduló számot 65. kötetként jegyezték a szerkesztők. A témához lásd: Kubinyi András: A Turul újraindulása elé című írását a jelzett szám 1-3. p.! 12 BAÁNK. 1984. Kállay István előszava. 13 BAÁNK. 1984. Kállay István előszava. 14 GUDENUS J. .1. 1990, 1993, 15 GUDENUS J. J.-SZENTIRMAI L. 1989. 16 BÁNÓ A. 1996.