Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

IV. Kiállítások - Zombori István: Mária Uhorská - Magyarországi Mária 1505-1558. (Kiállítás Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Galériában)

MÁRIA UHORSKÁ Magyarországi Mária ~ 1505-1558 Kiállítás Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Galériában 2006. február 2—április 30. Zombori István Az utóbbi években örvendetes módon megszaporodtak az olyan kiállítások, amelyek tartalmuknál fogva nemzetközi jelentőséggel bírnak. Újfajta jellemzőjük, hogy nem egyszerűen csak külföldi múzeumok anyagait mutatják be, hanem a témánál és az anyag jelentőségénél fogva a kiállítások két vagy több országban is megtekinthetők éppen a nemzetközi rendezés miatt. Az így formálódó nemzetközi együttműködés szorosabbra fűzi a szakmai és emberi kapcsolatokat az egyes múzeumok és muzeológusok között, újabb és újabb ötleteket, együttműködési lehetőségeket biztosítva a jövő számára. Ilyen kiállítás volt a Kismartonban és Budapesten bemutatott közös történeti kiállítás, továbbá a Pozsonyban és Budapesten egyaránt megrendezett Mednyánszky-kiállítás. Hasonló a jelenleg méltán európai visszhangot kiváltó Zsigmond-kiállítás, amely Budapest után Luxemburgba megy és ilyen a most ismertetendő Mária királynéról szóló kiállítás is. Ennek első bemutatása a Budapesti Történeti Múzeumban történt meg 20C5. szeptember 30-2006. január 9. között. A kiállítás itteni címe: Habsburg Mária, Mohács özvegye. A királyné és udvara 1521-1531. A nagyszabású bemutató igazi európai együttműködés révén prezentálta az önálló magyar királyság utolsó királynéjának, a Habsburg családból való Mária életét és magyar-cseh királynéként való ténykedését. Érthető, hogy a nemzetközi kapcsolatokkal bíró Habsburg család eme tagjának tevékenységét ismertető kiállítás szintén nemzetközi közreműködés révén jött létre. (Mária királyné bátyja Károly spanyol király, német-római császár, másik bátyja Ferdinánd osztrák főherceg, később magyar-cseh király és német római császár, leánytestvérei között volt dán, portugál ill. francia királyné). Ily módon érthető, hogy az ismert és gazdag hazai közgyűjtemények mellett München, London, Bécs, Graz, Coburg, Prága múzeumaiból és könyvtáraiból hozott műtárgyak mellett sok anyagot Pozsony, Lőcse, Kassa múzeumai adtak kölcsön. Az így elkészült nagyszabású kiállítás „eredeti" körülmények között, a hajdani budai várban került bemutatásra, arra törekedve, hogy minél teljesebb képet adjon a fiatal királyné és természetesen a tőle elválaszthatatlan férj, II. Lajos magyar-cseh király életéről, udvartartásáról és egyben a Mohács által tragikus véget ért önálló magyar királyság utolsó éveiről is. Ez a budapesti kiállításon sikerült is. Elősegítette ezt, hogy a kiállítás kilenc részre tagolva, a teljesség igényével próbálta bemutatni Mária családját, a budai királyi udvart, a királyné otthonát és az udvari művészetet. Kitért a humanizmusnak, a reformációnak a budai könyvkiadásra gyakorolt hatására, az udvartartásra és Mohácsra. Végül kitekintést adott a Mohács utáni évekre, Máriának, mint németalföldi helytartó tevékenységére és végül gazdag képanyag segítségével adott bemutatót Mária és családja ikonográfiájából. Mindezt az ismeretanyagot a kiállított tárgyak mellé kibővítették egy rendkívül gazdag, értékes magyar nyelvű katalógus-kötettel, amely nemzetközi kutatógárda segítségével valójában egy Mária királynéról szóló gazdag tanulmánykötetből és az ehhez kapcsolódó, a kiállítás tárgyait leíró katalógus részből áll.

1 1. Habsburg Mária Mohács özvegye. A királyné és udvara 1521-1531. Szerk.: Réthelyi Orsolya, F. Romhányi Beatrix, Spekner Enikő és Végh András. Bp. 2005.